Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1993 (Veszprém, 1993)

Weszprémi István (1723-1799)

öregségben" írja meg „Magyar Országi Öt Különös Elmélkedések" című könyvét, mely visszaemlékezéseit tartalmazza. Háza Debrecen szellemi életének központja: Fazekas Mihály, Csokonai, Kazinczy gyakori vendégei. Nagy figyelemmel kíséri a 90-9l-es országgyűlés eseményeit, a felvilágosodás eszméinek térnyerését. Igen messzire jut a következtetéseiben: leleplezi a társadalmi elmaradottságot, a nemzeti függetlenség hiányának következményeit. Ha pár évtizeddel előbb született volna, az ő feje is porba hull a Vérmezőn. 1799. március 17-én halt meg, sírja a mai napig ismeretlen. Kópházi Ferencné HÍREK 1893-ból Január 7. „Az olasz borokról. Folytonos figyelembe kell tartanunk az olasz borok forgalmát, bár többször írtunk már róla, miután a borpiacz eddigi viszonyait, szokott arcát egészen átváltoztatta. Ma már a piaczon csak elvétve találunk magyar bort; a mi forgalomban van is a korcsmák, fogadókban inkább csinált magyar bor, mint töke leve. Olaszországban jól tudják a helyzetüket, hogy szölleink nagy részben elpusztultak, hogy a filloxera mellett az indolentia is nagy szerepet játszik - tehát felhasználják az alkalmat, s oly tömegesen történnek a szállítások nemcsak Velence vidékéről, hanem Marsala, Palermo, sőt még a szicíliai provinciákból is!" Január 21. , Megmentett fatolvajok. Helybeli szamarasok tűzifa tilos beszerzése végett a jutási erdőre rándultak a hóförgeteg daczára. Az erdőör félfagyottan talált rájuk. Ha segélyükre oda nem érkezik, ott fagytak volna meg."