Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1992 (Veszprém, 1992)

IV. Károly király emlékének ápolása

nek pártfogásával. Az első nagy, országos emlékünnepre 1926. augusztus 15én, Nagyboldogasszony napján került sor, amelyet nagyszabású program tett emlékezetessé nagyszámú közönség jelenlétében. Elsőként a 16 mázsa súlyú, a világháborúban ágyúöntéshez elvitt régi harang helyett adományokból Budapesten készíttetett harangot szentelték be. A harang három szép domborműve Károly király arcképét, Magyarország koronás kis címerét és Károly védőszentjének, borromaei Szent Károlynak a képét mintázta. Feliratainak szövege Károly Madeira-szigeti utolsó szavait, a harangszentelés évét és a tihanyi tartózkodás dátumát tartalmazta. Az ünnepség az Echo-dombon tartott istentisztelettel, az emlékbizottság országos elnökének, gróf Széchenyi Emilnek kegyeletes megemlékezésével és az apátság épületében lévő emléktábla leleplezésével folytatódott. A tábla elkészítését az akkori tihanyi apát, Halbik Ciprián felterjesztésében a pannonhalmi főapát engedélyezte, amelynek elkészítési költségeit Vidóczy Asztrik tihanyi jószágkormányzó egyenlítette ki. Az úgynevezett „királyszobák" zarándoklás színhelyei lettek. Egyszerű bútorzatú berendezésüket érintetlenül, múzeumként őrizte a kegyelet. Az emlékezések sorában jelentős dátum volt még 1927. augusztus 15-e, amelynek középpontjában a kálvária felszentelése állt. A nap 6-9 óráig az apátság templomában tartott csendes misékkel kezdődött, amit ünnepélyes, zenés mise követett dr. Hanauer A. István váci megyéspüspök celebrálásában. Ezután a kálvária állomások adományozóinak, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Fehér és Zala vármegyék küldötteinek fogadására került sor. Az állomásokat a helyszínen dr. Rott Nándor veszprémi megyéspüspök áldotta meg, amelyeket azután a törvényhatóságok rövid beszéd és