Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1992 (Veszprém, 1992)

Laczkó Dezső a Kaukázusban

óriási dimenziókban - ez még Lóczy professzornak világlátott szemeit is meglepte." A hágón átkelve, már a Terek folyó völgyében haladtak tovább. Itt így jellemzi a folyó vadságát: „a legféktelenebb hullámverseny képe volt az egész völgy, a folyó piszkos fekete vize úgy hányódik a mederben, mintha földalatti lökések szakadatlan sora érné, s amellett mégis őrületes sebességgel rohan lefelé. Eközben távoli ágyúdörgéshez, vagy földalatti explóziókhoz hasonló robbanásokat hallat, amelyek az ágyában hengergetett hordónagyságú kőtömböktől erednek." - Szinte úgy érzi az olvasó, hogy maga is ott áll a folyó partján. Július 4-én érkeztek meg Vladikavkázba (manapság Ordzsonokidze néven ismeretes), ahol a társaság vonatra szállt és hazautazott. Laczkó és Déchy pedig bevárva a két tiroli hegyi vezetőt, ellenkező irányba, a Kaszpitengeri Petrovszkba indult, hogy megkezdjék a tényleges expedíciót, amelynek célja a Keleti-Kaukázus még ismeretlen részeinek bejárása és felderítése volt. Tömör fakerekű kocsikat, ún. telegákat béreltek, majd amikor az utak ösvénnyé keskenyedtek, lóháton folytatták útjukat. A meredek hegyoldalakon ez nem kis megpróbáltatást jelentett Laczkó számára, mivel addig még soha nem lovagolt. Szakmai jellegű munkáját erősen hátráltatta a jó domborzati térkép hiánya. Nem véletlenül panaszkodik, hogy megfigyeléseit nem tudja mihez kötni, térképen rögzíteni. Ugyancsak problémát jelentett az időhiány, ugyanis menet közben kellett dolgoznia. Csak nagyon ritkán, egy-egy hosszabb pihenőnél jutott ideje arra, hogy alaposan körülnézzen és kövületeket gyűjtsön. Ilyenkor oldalakat töltöttek meg földtani leírásai, míg másutt csak néhány sorban tudta jellemezni a geológiai látnivalókat. Fizikailag is nagy teljesítmény volt a közel 4000 méteres magasságban végzett munka annak, aki addigi életében csak a Bakony lankáit járta. Mindezek ellenére mégis rengeteg értékes adattal gazdagította kora geológiai ismereteit a Kaukázusról. Szemléltesse ezt egy rövid idézet: „A magasabb régiókban zöldes márgák és vörös meszek látszanak. Egyik helyen úgy mutatkozik, mintha a zöldes márga a feketés homokos palában közbetelepüléseket alkotna. A folyómenti vörös breccsaszerű hömpölyök egyikéből 2 gastropodát kopácsoltam ki. A szembenfekvő oldalon a feketés palák egyik helyen ENy-nak dőlnek 60-°kal; felettük a meszek vöröslenek. Nagy csuszamlások mindenfelé. A vörös mészkő amely a hegyoldalt úgy borítja, mintha összeágyúzták volna - kalciteres, sok korall és gastropodával. A szürke és fehér meszekben igen kevés a fossziliatartalom. Ezen mészkőrétegek a sötét homokpalákon feküsznek transzgresszív településsel." A szűkebb szakmai megfigyelések mellett útja során mindenütt írt a helyi lakosságról is; viseletükről, szokásaikról, életükről.