Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1992 (Veszprém, 1992)

Jókai, a balatonfüredi kertész

JÓKAI, A BALATONFÜREDI KERTÉSZ Jókai halála után, századunk első évtizedében népszerűek voltak - különösen a hölgyek körében - azok a színes képes levelezőlapok, amelyeken Jókai rózsát tart a kezében, lábához pedig nimfák szórják a rózsát illetve rózsakoszorút fonnak köré. Az író a „fülemülék és a rózsák atyja" titulust is megkapta a „nemzet nagy mesélője" jelző mellé. Jókait a kor fotográfusai szívesen fényképezték kertjében, kedves rózsái között. A felvételek a svábhegyi birtokon készültek, ilyen témájú füredi fotóról nincs tudomásunk. Ám feltételezhető, hogy a fürdőváros neves mestere, Lengyel Samu fényképezőmasinája elé állította Jókait a rózsáktól pompázó kertjében is az 1880-as évek elején. A híres fürdőhely nyári vendégeit bámulatra késztette Jókai füredi kertje. A „szerencsés kezű kertész" - jellemezte a virágai és gyümölcsfái között munkálkodó írót a hajdani pápai diáktárs, az újságíróvá lett Roboz István. Jókai valóban szerencsés kézzel csodát tett a savanyúvízi puszta telken ugyanúgy, mint korábban Svábhegyen. Termővé varázsolta a „kübörcöt", Jókai, rózsái között a svábhegyi kertjében (1894 körül)