Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

Amikor a veszprémi püspök koronázta Magyarország királyát

m

2 -es feltárt területen, amely a falunak természetesen csak kis része, egy ház omladékát és szemétgödröket találtunk. Sajnos állatcsont alig akadt, a talaj elbontotta, pedig az állatcsontok vizsgálata sokat elárul egy település életmódjáról. Ez a kis feltárás nem adhat választ arra a fontos kérdésre, hogy milyen hosszú ideig éltek a településen. A ma rendelkezésünkre álló információ kevés a 8 falu szerepének megfejtésére. Hosszú évek kutatására van még szükség, amíg tisztán látunk, milyen élet folyt ezekben a falvakban, a kitermelőhelyhez való kapcsolatuk mennyiben befolyásolta gazdálkodásukat. Szerencsés esetben rábukkanhatunk a temetőkre is, a sírok árulnak el ugyanis legtöbbet az emberek társadalmi helyzetéről. Regénye Judit AMIKOR A VESZPRÉMI PÜSPÖK KORONÁZTA MAGYARORSZÁG KIRÁLYÁT Mindenki előtt közismert, hogy rendesen az esztergomi érsekek koronázták meg uralkodóinkat. Ha olykor előfordult, hogy történetesen a koronázás idején nem volt betöltve az esztergomi érseki szék, vagy az esztergomi érsek a megkoronázandó királyjelölt ellentáborához tartozott, úgy a rangban következő főpap, Kalocsa érseke látta el ezt a feladatot. (így például a kaKoronázási jelenet Filipec János váradi püspök pontificalejából, amelyet 1490-ben II. Ulászló király koronázásánál használtak (Esztergom, Fó'egyházmegyei Könyvtár)