Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)

A kétszárnyú fauna kutatásának eredményei a Bakony hegységben

szedelmes erdészeti kártevő, a gyapjaspille leküzdésére az 1920-as években nagy mennyiségben szállították ki hazánkból a fürkészlégy bábokat. A fürkészlegyek elszaporításával sikerült végül is megmenteni a veszélyeztetett erdőket. Magyarországon eddig 425 fürkészlégy faj előfordulásáról tudunk. Közülük a Bakonyból kereken 300-at sikerült megtalálni. Ez a szám azonban a további kutatások során minden bizonnyal növekszik majd. A kétszárnyú fauna hosszú évek óta folyó vizsgálatának eredményeképpen a hegység a zengőlegyek és a fürkészlegyek szempontjából napjainkra hazánk legjobban feltárt tájegységévé lépett elő. Ezt alátámasztja a Bakony kétszárnyú faunájával kapcsolatban megjelent 20-nál több dolgozat is. A leírtak alapján is kiderül, hogy mindkét említett kétszárnyú csoportnak komoly szerepe van a természet biológiai egyensúlyának a fenntartásában, illetőleg a kártevők elleni biológiai védekezésben. A védekezési lehetőségek kidolgozásának alapvető feltétele a területen élő zengőlégy és fürkészlégy fajok megismerése, környezeti igényeik meghatározása, gyakoriságuk megállapítása, elterjedésük feltérképezése stb. Ezek a munkálatok jól beilleszthetők a természetrajzos muzeológus hagyományos tevékenységének körébe. így segítheti a sokrétű múzeumi munka többek között a mezőgazdaság és az erdészet gyakorlati növényvédelmének ügyét is. Tóth Sándor HÍREK 1891-ből „A sümeg-tapolczai vasút megnyitása. A „Tapolcza és Vidéke'-ben olvassuk: Százakra menő sűrű embertömeg, minden rendű osztályból várta f.hó 9-én délben a pályaudvarban a műtanrendőri bizottság megérkeztét. A bizottság fogadására Mojzer Ferencz városbíró vezetése alatt álló küldöttség jelent meg fél 12 órakor. A vonat a jelenlévők éljenzése közt pont 12 órakor robogott be a pályaudvarba." (Május 16.)