Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1991 (Veszprém, 1991)
A Veszprémi Takarékpénztár a lakosság szolgálatában
A VESZPRÉMI TAKARÉKPÉNZTAR A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN A közgazdasági élet legfőbb irányítói a pénzintézetek Veszprém polgári kori történetében is igen jelentős szerepet játszottak. A megyeszékhely, sőt majdnem az egész Dunántúl legrégebbi pénzintézetét, a Veszprémi Takarékpénztárt Mustos János ügyvéd és társai alapították 1845-ben. A részvénytársaság kitűzött célja „pénzbetéteknek kamatozásra elfogadása s azoknak gyümölcsöző elhelyezése által saját részvénytőkéjének hasznosítása mellett a takarékosság s a közvagyonosodás előmozdítása". Részvényes magánszemély, testület, társaság, vagy cég lehetett azzal a feltétellel, ha alávetette magát az alapszabályokban foglalt határozatoknak. A részvénytársaság szervezetét a közgyűlés, az igazgatóság, az igazgatóválasztmány, a felügyelő bizottság, a napi ellenőrök és a tisztviselők alkották. A közgyűlésen csak olyan részvényes gyakorolhatta szavazati jogát, aki feddhetetlen jellemű volt, bűntett, illetve nyerészkedésből eredő, vagy közerkölcsöt sértő vétség miatt fenyítésben nem részesült. Ezen a fórumon vitatták meg a működésről szóló évi jelentést, állapították meg a mérleget, s osztották fel a tiszta nyereséget. Itt került sor a vezetőség megválasztására, amelynek összetétele körültekintő óvatosságot és komoly szakmai fegyelmet mutatott. Az igazgatóság egy elnökigazgatóból és két igazgatóból állt, akiknek működési idejét három évre szavazták meg. Az igazgató-választmány dolgozta ki az alapszabályokban felvett üzletágakra vonatkozó eljárási szabályokat, megállapította a szövetkezeteket érintő hitel alapjául szolgáló biztosíték tárgyát és mértékét, kialakította az intézet ügykezelési rendjét és a fegyelmi szabályozás módjait. A választmány tagjai működésükért tiszteletdíjban részesültek. A tisztviselők közül az ügyésztitkár, a főkönywivő és a pénztáros évi fizetésük kétszeres összegét, a könywivő, a segédkönywivők és a gyakornokok pedig évi fizetésükkel egyenlő összeget készpénzben, intézeti betétkönyvben, óvadékképes papírban, vagy saját részvényben az intézet pénztárában voltak kötelesek letenni. A Veszprémi Takarékpénztár üzletköre széles területekre terjedt ki. Kamatozás céljából betéteket — a legkisebb betéti összeg 1 korona volt —, illetve kereskedelmi megbízásokat fogadott el, arany- és ezüstneműek, értékpapírok és mindennemű okiratok őrzését és kezelését, valamint magánszemélyek és intézetek részére pénzbeli behajtásokat vállalt, értékpapírok adását, vételét, szelvények, arany- és ezüstpénzek, jóhitelű pénzintézeti betétkönyvek beváltását végezte, kisajátításokat és birtokparcellázásokat eszkö-
