Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

Orbán Balázs időszerűsége

Intézet igazgatója a tudományos világ és barátai nevében búcsúztak Laczkó Dezsőtől. A megyéspüspök, a székeskáptalan tagjai, a főispán, az alispán, a polgármester és a város valamennyi vezetője jelen volt temetésén. Halála után három évvel 1935. augusztus 25-én emlékére avatták fel a „Laczkó-forrást." Egyik tanítványa, aki temetésén nem vehetett rész, 50 pengőt küldött emlékének megörökítésére, amihez tisztelőinek és tanítványainak sokasága csatlakozott és halála 5. évfordulóján felavatták Medgyessy Ferenc által kőbefaragott egészalakos szobrát. Geológiai kalapácsával kezében ma is ott vigyázza alakja szeretett múzeumát. Cs. Dax Margit TUDJA-E, HOGY milyen leves kapta a förmeteg nevet? A Bakony vidékén és a Balaton-felvidéken nevezik így a tojásos levest, amely úgy készült, hogy a fövő rántásos lébe felvert tojást csurgattak. TUDJA-E, HOGY mi a bizsók? Általában a bicskát jelöli ez a szó, de Nemesvámoson a kaszatakaró egyik változatát jelenti. Háromágú somból készítették. A somfát előre kiszemelték az erdőn, hogyha megnő, kivágják. Tüzet gyújtottak az erdőn, a parázson megpirították, majd meghajlították az ágakat és a szárhoz kötötték. A padláson tartották egy-másfél évig, míg ki nem száradt. A magasra növő gabonafélék kaszálásakor használták. ORBÁN BALÁZS IDŐSZERŰSÉGE ,, . . . oda kell törekednem, hogy halálomból is némi haszon háramoljék e szegény magyar hazára, amelynek egész éltem tevékenységét szentelem ..." 1890. április 19-én halt meg a „csontbáró", Orbán Balázs udvarhelyszéki főnemes, országgyűlési képviselő, a MTA levelező tagja, akinek nevét „A Székelyföld leírása" című hat kötetes úttörő vállalkozása tette örökre elhomályosíthatatlanná a magyar művelődéstörténetben.