Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

Egy a nőknek, egy a férfiaknak

szépséget, jóságot, okosságot, tisztaságot, vidámságot, szerénységet, szemérmességet, munkásságot, (azaz a szorgalmat) megelégedést és az egészséget. Figyelemre méltó felsorolás! A második részben következnek a testi szépítés főbb területei, tennivalói. A bőr ápolása, a bőrszépítő szerek s azok készítése. Ki hinné, hogy pl. arcszínből is csak négy féle van: fehér kendőszín, piros kendőszín, spanyol piros, brazilfa pirosa. Leírja a mosdóvíz összetételét, az illatos szappanok, bőrcsinosító pépek választékát. ír a körmök ápolásáról, színéről, a szeplő elleni harcról, a különböző kiütésekről, szemölcsökről, az anyajegyekről, stb. Külön ír a női mell ápolásának fontosságáról s az egészségügyi-erkölcsi intelmei mellett ilyen figyelemreméltó, századokon átívelő gondolatai vannak: „a férfiak vágyos kémlelő szemei, ha nem legelőször is, de hamarjában a kebelre irányzódnak, s ha ott az emlők feszesek, boltosak, nem mértéken túl nagyok, szem és szív hamar lehorgonyaztatik ..." Mindezek után leírja az egyes tüneteket s azok megszüntetési, ápolási módjait. így a kézápolást, az ajkak, a haj, a bajusz, a fogak, a lábápolás titkait illetve alapvető követelményeit. Mindezeket bizonyos Cohnstein Wilhelm és Tromnsdorf nevű szerzők után, de tagadhatatlanul ott van benne az ő szemléletmódja, tudása, természetismerete. íme pl. az összetett magyar víz receptje: „Végy három font rozmaringlevelet, fél font levendulavirágot, negyed font kakukkfüvet, öntsd le negyed fél pint tiszta borszeszszel, tégy hozzá elegendő tiszta vizet, áztasd be éjjel, párolj le belőle három pintet." Hasznos kis könyvecskéjében végig ott bujkál a fő gondolat: mit sem ér a szép test, ha a szellem elhanyagolt s viszont: hiába a legszebb gondolat, ha mosdatlan szájból hangzik el. Ahogyan Ő írta: „A kellemtudomány egybefügg mind azon tudományokkal, mellyek a lélek és test kifejtésére megkívántatnak, sőt ő amazoknak kivonatja. Minél kifejlettebb a lélek, annál több a kelleme, minél kifejlettebb a test, annál gyönyörködtetőbb." Vajda Péter másik könyvét a férfiaknak ajánljuk elolvasásra. (Persze kérdés, hogy nem fordítva kellene ezt tennünk!) A könyv hasonlóan szép hosszú címe ugyanis így hangzik: A férfiasság. Oktatás, miként kell a hímerőt vagyis férfiúi tehetséget kifejteni, gyakorolni s visszaszerezni. A hajdan és jelenkor tapasztalásai szerint ifjúk és férfiak számára írta Vajda Péter. (Ugyancsak Kassán jelent meg s ugyancsak 1835-ben.) Bár a könyv tartalma cseppet sem olyan, mintsem a cím ígér, a szerző mégis jónak látta már a bevezetésben a prűd kritika élét elvenni ezekkel a szavakkal: ,, . . . a kritikát kellene ajánlásommal megtisztelnem s véres tulok áldozat helyett — a mi néki talán jól, nekem pedig nehezemre esnék — legalább mézes szavakkal megédesítenem, torkát lesimítanom, tollát csendesítenem . . ."