Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

Egy a nőknek, egy a férfiaknak

vagy benne állva mosószéken, vagy egyéb alkalmatosságon sulykolták, míg az összes szennyet el nem távolították belőle. A viseletnek az a része, mely a külső szemlélő előtt láthatatlan, az öltözködés régi elemeit őrzi, számos változata alakult ki és gazdag motívumkincs kapcsolódik hozzá, érdemes tehát bekukkantanunk a szoknya alá. Juhász Katalin TUDJA-E, HOGY mi volt a pápai Református Kollégium híres tanárának, Mándi Márton Istvánnak a híres mondása? Eötvös Károly A Bakony című munkájában így örökítette meg: ,Mind bolond ember az: a kinek olyan hosszú a pipaszára, hogy saját kezével nem tud pipára gyújtani; a ki sarkantyús csizmában jár, noha sohase ül lovon; a ki kívül viseli az ingét a kabátja fölött. Ez utolsó szava a katholikus papokra vonatkozik." EGY A NŐKNEK, EGY A FÉRFIAKNAK Sokat emlegetjük mostanában Vajda Pétert a politikust, a pedagógust, a reformert. Munkásságában a súlyos gondolatok s művek mellett találunk könnyebb fajsúlyú könyvecskéket is. Joggal gondolhatunk arra, hogy ezeket a fiatal író anyagi gondjai enyhítésére írta — helyenként „szedte" össze —, de azért mindegyik mögött látnunk kell azt a szinte fanatikus ismeretterjesztési, tanítási elhivatottságot, amely olyannyira jellemző volt rá. Ilyen könyve a most említendő is, amelynek szép, barokkosán cifra címe van: A szépítés mestersége. Útmutatás a kellemetességek megszerzésére s kifejlesztésére, a bőr, (az arc, kezek, nyak, mell stb.) a haj, bajusz, szemek, fogak, stb. épen tartására, szépítésére s hibáinak elhárítására. Egy toldalékkal, különféle ékességszerek készitésmódjárul (Kassán jelent meg 1835-ben.) A formátumra és terjedelemre is kicsiny könyvecske első részében sorra veszi az emberi kellem részeit. Ide sorolja azonos súllyal a műveltséget.