Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

Védett rovarok a Bakony faunájában

VÉDETT ROVAROK A BAKONY FAUNÁJÁBAN A hazánkban több 10 ezer fajjal képviselt rovarok a Bakonyban is mindenfelé megtalálhatók. Az elmúlt negyed század alatt „A Bakony természeti képe" program keretében folyt jelentős kutatásoknak köszönhető, hogy a Bakony hegység rovarfaunája (hazánk más tájaihoz képest) ma már viszonylag jól ismert. A rovarok különösen érzékenyek a környezet változásaira, elsősorban a környezetszennyezésre. Szinte lehetetlen lenne felsorolni is, milyen sok veszély fenyegeti őket. Különösen megsokasodtak ezek a veszélyek az utóbbi évtizedekben, elsősorban a mezőgazdaság, valamint az erdőgazdaság által alkalmazott kemizálás következtében. Nagy veszélyt jelent a rovarvilágra az élőhelyek megszűnése, az erdők tarra vágása, mocsarak lecsapolása, vízfolyások szabályozása, a melioráció, a lápok kiszárítása stb. A madárvédelemnek szerte a világon, így hazánkban is régi hagyományai vannak. Szinte alig akad már madárfaj, melyet nem védene a törvény. De a többi gerinces állat között is sok a védett. Ugyanakkor a gerintelen állatok között elenyésző a védett fajok száma. Ez a rovaroknak jelenleg nem éri el a hazánkban élő fajok 0,5%-át (mindössze 150 körül van). A hazai szitakötők között pl. egyetlen faj sem szerepel a védett rovarok jegyzékén, jóllehet közülük sok veszélyeztetett faj akad. Ugyanakkor Európa több országában a szitakötők nagy része, néhol valamennyi faj védett. Ezen az állapoton nálunk is sürgősen változtatni kell. Erős bővítésre szorul továbbá a jelenleg védett rovarfajok listája általában. Nézzük meg ezek után röviden, hogy milyen védett rovarfajok élnek a Bakony hegység területén. Különös életmódja miatt sokan ismerik a fogólábúak rendjének egyetlen hazai képviselőjét az imádkozó sáskát, más nevén ájtatos manót (Mantis religjosa), mely a sáskáktól eltérően nem növényevő, hanem ragadozó. Az „ájtatos manó" nevét azért kapta, mert két első, tüskés fogólábát gyakran karjait az égnek emelő, imádkozó ember kezéhez hasonlóan tartja. Közismerten kannibalizmusra is hajlamos. Területünkön a leggyakrabban a Balaton-felvidék száraz, napos lejtőin találkozhatunk vele. A Bakony rovarvilágának kiemelkedő természeti értéket képviselő tagja a fűrészlábú szöcske (Sago pedo), mely egyúttal a leghosszabbra növő hazai rovarfajunk. Ritkasága mellett érdekessége még, hogy csak nősténye van. Hazánkban kevés helyen, főleg zavartalanabb sztyepplejtőkön fordul elő. A Bakonyban a Várpalota környéki füves lejtőkön él kis példányszámban. A legtöbb védett rovarfajunk a bogarak és a lepkék közül kerül ki. Helyszűke miatt azonban részletesebben csak néhány fajt mutatunk be.