Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1990 (Veszprém, 1990)

A hősök kapuja

HÍREK 1890-BŐL ,A (zsidó temető melletti) új lőportorony a f.hó 7-iki éjjeli vihar alatt összedőlt. A benne felhalmozott nagymennyiségű robbanó anyagok, dinamit, lőpor és töltények, hogy fel nem robbantak, az Isteni gondviselésnek köszönhető, mert ha az bekövetkezik, a toronyhoz közel fekvő lakások elpusztultak volna." ( Veszprém) ,A sorozás Zirczen és Pápán befejeztetett. Zirczen 907-ből 113-an, Pápán 330-ból csak 33-an váltak be." A HŐSÖK KAPUJA A veszprémi vár hajdani déli főkapujának helyén álló Hősök Kapuja egy kapuszerű átívelés és a hozzátartozó toronyszerű épület - az 1935— 1936. években épült, s az ország egyik legreprezentatívabb első világháborús emlékműve volt. Eredeti funkcióját az 1940-es évek végéig töltötte be: 1949—50 körül megsemmisítették a toronyban levő Hősök Termében levő márványtáblákat (melyek az első világháború során hősi halált halt veszprémi katonák neveit tartalmazta), majd az épületet a veszprémi múzeum kapta meg kiállító helyiség céljaira. A Hősök Kapujának építéstörténete: Az 1930-as évek elején társadalmi mozgalom indult meg Veszprémben, hogy méltó emlékművel örökítsék meg a város — első világháborúban elesett — katonáinak emlékét. A gyűjtés során 1934-re 18 612 pengő gyűlt be a Hősi Emlékmű alapra. Ezt követően pályázatot hirdettek meg az emlékmű tervezésére. 1935-ben a városi képviselőtestületi közgyűlés - a Képzőművészeti Tanács által első díjra javasolt — Pázmándi István műépítész tervét fogadta el, s őt bízta meg 1500 pengő tiszteletdíj kifizetése után a kiviteli és részlettervek, illetve a költségvetés elkészítésével. A képviselőtestületi közgyűlés kikötötte, hogy a Hősi Kapu (mivel a művész — a ma is látható — kapu formájú hősi emlékmű terveit készítette el) építési költségei a 22 000 pengőt nem haladhatják meg. A tervek elbírálása és elfogadása után, a közgyűlés megbízta a polgármestert, hogy hirdessen nyilvános versenytárgyalást az emlékmű építésére. A képviselőterstületi közgyűlés — a versenytárgyalás befejeztével — a Hősi Kapu kőműves, vasbeton, ács, tetőfedő, kőfaragó, szobrász, burkoló és szobafestő munkáit Bán Károlynak adta ki 24 234 pengő 61 fillér összegért, a bádogos munkát Csornai Mihály kapta meg 666 pengő 60 fillér, a villamossági munkát Viczena Sándor 711 pen-