Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)

A bölcs „Jakli"

térve azonnal szemlét tartott a kis Róza (Laborfalvy Róza unokája) szobája szekrényének tetejére tett befőttes üvegeken és megdöbbenve tapasztalta: valamennyi spanyolmeggyes üveg pergamen papiros bekötözését bevagdalta a szarka, ,Jiogy belőlük asszonyának szintén e szoba fogasán lóggó szép ruháját saját tetszése szerint dísszel láthassa el." — örökítette meg a csínyt naplójában Jókai Eszter lánya, Vali Mari. ,,A Jakhban egy nagy szabó veszett el!" - állapította meg Jókai Mór. Egész Balatonfüreden nem volt tőle biztonságban egyetlen gyűszű, cérna, varrótű sem. Mindegyikből 12 darabot gyűjtött egybe, mert addig tudott számolni. Ollóra nem volt szüksége, mert csőre pótolta azt. Ha valakit megcsípett vele, az menten sírva fakadt. Belevágott a finom anyagokba hegyes csőrével, mígnem a szabólegények bosszút álltak rajta: félholtra verték. „Nem tudta mozdítani se szárnyát, se lábát, csak félrehajtotta a fejét, behunyta a szemeit és egészen halálnak vált." Jókai le akarta festeni, ,Jiogy maradjon belőle valami". Elkezdte a rajzolást majd meglepődve észlelte: a szarka odajött hozzá, megnézte a rajzot, aztán visszament a helyére és elhelyezkedett az előbbi haldokló pózban megvárva a portré elkészültét. Akkor vidáman leugrott a törzshelyéről, ülőfürdőt vett a mosdótálban, mint aki hisz a Balatonvíz gyógyító erejében. Valóban fel is épült a szarka és új helyét Jókai vállán vagy fején találta meg, amikor az író dolgozott." Ha nehezen megy a munka, segít rajtam: ő diktálja, hogy mit írjak? A bölcs „Jakli". Egy Anna bál előtti napon azonban rajtavesztett a tolvaj szarka. Berepült egy szabóműhelybe, ahol a mester éppen szép báli derekat varrt. Jakli a mester ölébe ugrott, rá a derékra. A szabó olyan dühbe jött, hogy megfogta a szarkát és az asztalhoz vágta. Majd a madárral és a ruhaderékkal elszaladt Laborfalvy Rózához, kifizettetni a kárát. Róza asszony kénytelen kelletlen adott kártérítést. Jaklira csak később gondoltak, amikor az nem ment vacsorához gazdaasszonya székének támlájára. A szarka a kosarában gubbasztott. Kézbe vették, s akkor látták: kettétört a csőre. Ezután már nem tudta kimondani a nevét, csak ennyit: Jak. Laborfalvy Róza gondosan ápolta madarát és az vissza is nyerte egészségét. Tolvajsága viszont megmaradt. Továbbra is elhordta Róza asszony pénzét, gyűrűit, húsdarabokat dugdosott el, megijesztette a gyümölcsáruló kofákat. Hátulról megráncigálta a főkötőjüket és amikor azok hátranéztek, hirtelen ke resztül osont a zsámolyuk alatt s a másik percben már repült is az elrabolt cseresznyével, körtével. Télen, a Jókai házaspár budai lakásán Jakli a szomszédba látogatott lefölözni a tejesasszonyoknál a fazékba készített tejet. A gyerekeknek a fejére röpült és megtépte őket. ,J3ie Hex!" — mondták rá, á környéken boszorkánynak tartották. Gazdái szobafogsággal büntették, de annak leteltével a szarka megint csak átjárt a szomszédba. Egy nap aztán eltűnt. Laborfalvy