Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1989 (Veszprém, 1989)
Mária Terézia „Léderhózi"-ban
készült lábbeli szélére erősítették a kerek díszeket a hátoldalon levő két nittszeg segítségével. Középen pedig a kis levél alakú veretkék díszítették, melyeket hasonló módon rögzítettek. Egyértelműen megállapíthatjuk, ha megpróbáljuk magunk elé képzelni ezt a fiatal, talán még huszadik életévében sem járó nőt, hogy még a mai értelemben véve is igen elegáns volt. Természetesen társadalmi helyzeténél fogva ezt megengedhette magának, hiszen a középréteghez tartozott. Túlvilági útjára elkísérte szolgája is. Sírunktól nem messze előkerült a szolga nyugvóhelye is. Az itt talált leletek egyértelműen bizonyítják társadalmi hovatartozását. Semmi más nem volt a sírban, csupán két bronz fülbevalókarika. Más szempontból viszont nagyon érdekes volt a váz, ugyanis csigolyáinak és bordáinak egy részét (a derék feletti rész) teljes össze-visszaságban találtuk. Lábfejét levágták, amire a lábszárcsontok végén mutatkozó „törések" is igazolnak. Mindez arra utal, hogy a szerencsétlen, a rangos nő kíséretéhez tartozó szolgát egyszerre temették el. És mivel ez másképpen nem megy, valószínűleg erőszakos úton ő is sírba került. Remélem, ez a meghökkentő befejezés nem vette el az Olvasó kedvét, hogy a következő alkalommal újra végigkövesse a feltárások adatai alapján elvégzett „divatrekonstrukciót". S. Peremi Ágota MÁRIA TERÉZIA „LÉDERHÓZI'-BAN (Az osztrák örökösödési háború emlékérmei múzeumunkban) 1748. október 18-án az aacheni békével véget ért az osztrák örökösödési háború. Mária Terézia elvesztette ugyan Sziléziai, de a békekötés lényegében a háború előtti „status quo"-t állította helyre. Ellenfelei kénytelen-kelletlen, de elismerték a „pragmatica sanctio"-t, a Habsburgok leányági örökösödését. A háború alatt annak résztvevőiről, eseményeiről számos emlékérem készült. Ezekből 3 darabot őriz a veszprémi múzeum. Az első érem előlapjának jelenete a háború kezdetén válságos helyzetbe került Mária Teréziát ábrázolja. Szövetkezett ellenfelei, a poroszok, bajorok és franciák megszállták birodalma egyes részeit (Szilézia, Csehország, FelsőAusztria), s a bajor választófejedelem, Károly Albert császárrá választatta magát. Az érmen Fleury bíboros, XV. Lajos francia király miniszterelnöke és a bajor választófejedelem még ruháitól is megfosztják a királynőt, s az utóbbi gúnyosan megjegyzi: ,JÁI GAGNE" (győztem). Az érem körirata: