Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1988 (Veszprém, 1988)

Jókai a kávéházban

a zsidó közösségekben a házasságközvetítőt sadhen-nek nevezték # Nórápon a pletykálkodó, mással foglalkozó emberre azt mondták: köszköpü. JÓKAI A KÁVÉHÁZBAN Jókai tíz évben egyszer sem ment el holmi kávéházba, de Balatonfüreden kivételesen megtette, egy-két országos nevű barátjának a kedvéért. Ma is él Balatonfüreden több öreg úr, aki érdekes kis epizódokat tud Jókainak füredi délutánjairól. Sorra fölkerestem a tihanyi apátot Halbik Cipriánt, az idősebb Kéthly bárót, egész Füred „Gyula bácsi"-ját: Mészöly Gyulát és Tarányi Ferenc földbirtokost. Mind túl van már a nyolcvanon. A 86 éves Gyula bácsi mondta el a következő esetet: — A régi nevezetes Gyönyörde alatt, a balsarokban volt a Jókai-asztal, ahol egy ideig tarokkoztak, később csak társalogtak. Megesett, hogy ott ült Jókai Csemegi Károllyal, aki valami bonyolult jogi kérdésről beszélt. Az újságot, amit szerettem volna elolvasni, szokása szerint a hóna alatt tartotta, olykor harmadmagával. Lementem fürdeni a Balatonra és estefelé, amikor visszatértem, Csemegi még mindig a hóna alatt szorongatta a Pesti Hírlapot meg a többit és Jókai még akkor is türelmesen hallgatta. — Azt hiszem, félig-meddig kimerítettem a komplexumot — mondta Csemegi. — Végeztem a megokolással. — Én meg a holnapi regényfolytatással - tette hozzá Jókai felém fordulva. Kiderült, hogy egy kukkot sem tud abból, amit Csemegi mondott: a hosszú előadás alatt magában elmélázva szőtte-fonta készülő regényének a meseszálait. Szokása szerint. Úgy látszik, ez volt a titka annak, hogy Jókai oly csöndes előzékenységgel szokott hallgatni a legtöbb társaságban. (Tábori Kornél: Jókai regénye 1925) Lejegyezte: Ács Anna