Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1988 (Veszprém, 1988)

Méltóságteljes tekintet az őskorból

MÉLTÓSÁGTELJES TEKINTET AZ ŐSKORBÓL (Egy arcos edény töredéke a Bakonyi Múzeum régészeti gyűjteményéből) A század első évtizedeiben Laczkó Dezső és Rhé Gyula jelentős őskori kutatásokat folytattak Veszprém területén, ahol többek között 5 újkőkori település nyomai is fellelhetőek. Ezek egyike a mai József Attila utca és környéke, a korábbi Pázmándi dűlő, később Nándor-telep. A múzeum működéséről beszámoló Évi jelentések 1910. évi számában ezt olvashatjuk róla: „Különösen fontos kőkori telepnek bizonyult a város délnyugati sarkát szegélyező Pázmándi dűlőnek a vámosi országúttal határos része, ahonnan egynéhány formás kőbaltát, számos kovaeszközt, nukleuszt és edénytöredéket gyűjtöttünk." A leletanyag alapján tudjuk, hogy egy több száz éven keresztül élő, igen jelentős falu állhatott itt, a település kezdetei egészen a legkorábbi földművelő, kerámiát készítő dunántúli népességig nyúlnak vissza. A múzeumban ma is van a leletek közt néhány szürke színű cserép, egy arcos edény darabjai. Az arc, vagy inkább maszk háromszögletű, a szemeket és a szájat mély bevágás jelzi, az orr és a szemöldök plasztikusan Az arcos edénytöredék rekonstrukciója