Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1988 (Veszprém, 1988)
A Bakonyi Múzeum könyvtárának rövid története
sületeknek tagja lehetett ,,minden becsületes jellemű és tisztes állású ember". A 19. századi polgári fejlődés a kulturális élet területén is éreztette hatását. Iskolákat, s benne könyvtárakat létesítettek. Pl. az Angolkisasszonyok Intézete 271 kötettel, a Püspöki Papnevelő Intézet 4060 kötettel rendelkezett. A 19—20. század fordulóján országszerte múzeumok, könyvtárak, színházak létesültek. Ennek során létesült Veszprémben a múzeum és benne a könyvtár. Ez a könyvtár a múzeum részlegeként, magánjellegű adományokból létesült. Ez a tény meghatározó több, mint harminc éven keresztül. 1902-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége megvásárolta Miháldy István bakonyszentlászlói esperes kb. 2000 db-ból álló régiséggyűjteményét. Ez az alapja a múzeum és könyvtár létrehozásának. Tekintettel arra, hogy zömében megyei anyagból állt, Veszprémben kívánta elhelyezni, a felügyelőség. A vármegye és a város vezetői nagy lelkesedéssel fogadták a hírt. Báró Hornig Károly püspök a könyvtár céljaira évi 1000 koronát, valamint a saját könyvtárából 3000 kötetet ajánlott fel. Ezzel megvetette a könyvtár alapjait. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége évi 800 koronát biztosított a fenntartására. A múzeum és könyvtár vezetésével Laczkó Dezső piarista tanárt bízták meg, a könyvtárosi teendőket pedig Imrék György veszprémi áldozópap látta el. A könyvtárosi munka díjtalan volt. Új épületet a múzeum és könyvtár csak 1925 májusában kapott, addig a vármegyeház 11 termében működött. A könyvek ládákban álltak, tehát hozzáférhetetlen volt. 1925-től Rhé Gyula igazgató őr kezdte meg az állomány feldolgozását, rendezését és a megnyitás előkészítését. 36-ig helyiség hiányában erre nem került sor. A múzeum segédkönyvtáraként működött, közművelődési szerepet nem töltött be. Pedig erre igen nagy szükség lett volna, mert a városban működő egyéb könyvtárak nem elégítették ki a lakosság igényeit. A különböző testületi könyvtárak csak a tagoknak kölcsönöztek. A múzeumi könyvtár 1926. február 27-én nyílt meg. Évi gyarapodása 1000 kötet. Egy 1921. évi statisztika szerint a könyvtár állománya 13 000 kötet könyv és kb. 6000 kézirat, aprónyomtatvány. A megnyitás nem jelentett széleskörű igénybevételt, csupán kutatók, diákok, néhány pedagógus és háziasszonyok látogatták. Ennek oka a nem megfelelő könyvanyag (adományok!) és könyvtáros hiánya. Szegényes az irodalmi anyag, hiányzott a klasszikus irodalom. Mivel az állomány még mindig ajándékokból állt, nehéz volt irányítani a gyarapodást. A feldolgozó munka, amit Rhé Gyula kezdett el, csak azokra a dokumentumokra terjedt ki, amelyekre a tudományos munka során szükség volt. Az anyagból kiválasztotta az okmányszerű és kéziratanyagot, apróbb nyomtatványokat. Folytatta az 1908-ban elkezdett betűrendes katalógus építését, majd 1932 után került sor a raktári és szakkatalógusra. Hetente két nap működött a könyvtár 1—1 órára, de a
