Dr. Geiszt Jakabné szerk.: Múzeumi Diárium 1988 (Veszprém, 1988)
A Bakony nevezetes védett állatai
'nyba A Bakony herpetofaunájának, de egyúttal állatvilágának is egyik legnevezetesebb tagja a farkos kétéltűek közé tartozó alpesi gőte (Triturus alpestris). A többi kétéltűvel együtt ma már hivatalos védelmet élvező faj a hegység érdekes színezőeleme, természeti értékeink között is előkelő helyet foglal el, ezért talán nem lesz érdektelen, ha részletesebben is megismerkedünk vele. Az alpesi gőte hegyvidéki állatfaj (erre utal a neve is), általában 600 m tengerszint feletti magasságban él, de az eddigi tapasztalatok szerint 2700 m-nél magasabbra nem hatol fel. Feltehetően az Alpokból vagy a Kárpátokból vándorolt a Bakonyba, sok ezer évvel ezelőtt, minden bizonnyal még a jégkorszakot követő időkben. A faj jó alkalmazkodóképességét bizonyítja az, hogy az időközben bekövetkező jelentős éghajlati változások ellenére is képes volt fennmaradni. Érdekes, hogy a Bakonyban 400 méteres magasságban is jól megél. Kedveli a lassú folyású, tiszta vizű patakokat és azok kiöntéseit (úgy látszik, hogy a víz tisztaságára kevésbé érzékeny, mint más kétéltűfajok). Előkerült már nagyobb tavakból, kisebb pocsolyákból, sőt kristálytiszta forrásokból is. Jellemző élő- és szaporodóhelyei a Bakonyban erdei nyiladékokon nagy kerekű, nehéz járművek által kimélyített keréknyomokban összegyűlt állandó vizek. Korábban szinte minden tavasszal megtalálható volt Úrkút közelében, a Kislődi-erdő használaton kívüli itatóvályúiban.