K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2008/10. (Veszprém, 2008)
K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori villagazdaság főépületének (I.) peristyliuma 1.
a balácai fák, levelek és különösen a gránátalma bokrok megformálása a valóságot jobban megközelíti, igényesebb, magasabb mesterségbeli tudásról tanúskodik. Ugyanakkor a fák alakja, leginkább a római 320-350-re keltezett Via Latina katakomba Balaam az angyallal és Hercules jelenetében szereplő fákkal állítható párhuzamba. 45 Salvatore Settis a kertfestészetet összefoglaló müvében, Moormannra hivatkozva, mint III. század első felére datálható ábrázolást említi a balácait. 46 A közeli Ausztriából III. századi, rácselemmel (?) kombinált levél-virág motívumot idézhetünk Carnuntumból 41 és egy, talán valamivel későbbi, töredéket Virunumból. 48 A rácsmotívum, mint építészeti tagozat gyakran megjelenik Pompei, Herculaneum és Róma falfestményein. 49 A dús, változatos növényzetet, madárvilágot is megjelenítő, hortus conclusus-t körítő-ráccsal, vízmedencékkel, szökőkutakkal stb., bemutató ábrázolások legszebbike Rómából Livia Prima porta-ï házából, Pompei-ben pedig a Casa del Bracciale d'Oro-ból származik. A korai kertábrázolások közül megemlíthetjük még például Rómából a Villa della Farnesina, az Auditorium Maecenatis, a Tomba di Patron, Pompei-b'6\ a Casa del Menandro, Casa dei Cubicoli Floreali, a Casa délie Amazzoni falképeit, az Oplontis-\, vagy a Fréjus-i I. századi kertrészletet. 50 Az előzőekből nyilvánvaló, hogy festett kertekkel magánházakban, sepulcralis emlékekben is találkozhatunk. Előbbiben a valóság helyettesítésére, egy szük tér kellemes látványt keltő kitágítására, a másikban az „elysiumi mezők", 51 avagy a Paradicsomkert túlvilági boldogságának megjelenítésére törekedtek. Settis, fent idézett müvében, a II—III. századi kertábrázolások imponálóan sok példáját sorolja fel, Rómából és Ostia-bó\ ill. az E-i tartományokból, pl. Nijmegenből és Strassburgból, Weinsbergből, Württembergből, Budapestről, Klagenfurtból, Wagenből, Bregenzböl, Lienzből és távolabbról, Ephesos-bó\ és Pergamon-bóV 2 A balácai főépület peristyliumának kertet ábrázoló falfestménye a III. századi pannóniai leletanyag kiemelkedő emléke. Ez egyrészt tematikájának, másrészt annak a könnyű, fa szerkezetű válaszfalnak köszönhető, amelyre végül a falkép került. Az épület belső udvarára nagyjából egy időben, egyszerre leborult falfestmény, az Árpád- és középkori betelepülések és bolygatások ellenére, nagyjából együtt maradt, a töredék-foltok visszafordításával azonnal értelmezhetővé vált. A balácai villagazdaság és romkert 1984-es megnyitására Král Éva és Felhősi István művészrestaurátorok munkájaként a falfestmény ismét látható eredeti helyén, a peristylium D-i záró falaként. 53 A falkép pontosabb keltezéséhez feltétlenül szükség van az udvar perióduskutatásakor előkerült leletanyag közeljövőben tervezett feldolgozására és közlésére. Biztosra vehető továbbá, hogy volt egy korábbi belső udvar, amelynek falai az udvart körítő folyosók terrazzopadlói alatt jelentkeztek, de adósak vagyunk még az I. épület K-i felében a XIII. épületet követő, építkezések biztos alapokra helyezett keltezésével is.
