K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)
KIRCHHOF ANITA: Újabb adatok a balácai ún. vörös-fekete szoba rekonstrukciójához
tes környezetben előfordult vagy épp kedveltsége miatt érdekesnek tartották ábrázolni. A valóságban is a növény között kinőtt fű és egyéb mezei virág, így a sárga színű virág és a földhöz közel a lóhere mindenhol megjelenhetett, amelyet hűen adtak vissza az ábrázoláson. A növény vagy virág azonosítása nehéz, leginkább a napraforgó-félék családjába tartozónak tűnik és esetleg a csicsóka jöhet még szóba, mint az ábrázolás témája. A kandeláber töredékein megfigyelt virágok tányérjai oválisak. 55 Két töredék esetében kerek formát 56 alkotott a művész (8. ábra), azaz a tányért a szemlélő számára szemből vagy a virág szempontjából teljesen felülnézetben mutatta be. Úgy gondolom, hogy ezek, a többiből eltérő módon szemből ábrázolt virágok szemmagasságban helyezkedtek el a kandeláberen, a többi virágot pedig, mivel más szögből láthatja a szemlélő, ovális formában festették meg. így csempészett a festő a teljesen sík kompozícióba perspektívát. Ezt a gondolatmenetet támasztja alá az a tény is, miszerint a kerek tányérral rendelkező virág közepében kereszt alakú bekarcolás figyelhető meg, amely bekarcolás a szemmagasság kijelölésére szolgált, ahogy a már említett kerek motívumokból építkező másik kandeláber esetében is. Ez a bekarcolás csak a két, kerek tányérú virág közepében figyelhető meg, az oválisoknál hiányzik. A többi virágmotívumot ennél a kandelábernél is, a tondós kandeláberhez hasonlóan a szemmagasságban elhelyezett virághoz alakították. A virágkandeláber esetében a kandeláber alsó része ill. a motívumok indítása, töredék hiányában, egyenlőre nyitott. A kerek kandeláber aljánál megfigyelt távolságot átmérve 57 megkaphatjuk a virágok indítását is, viszont, ha mégis teljesen alulról indítanánk a virágmotívumok sorát, egy kerek motívummal lejjebb csúszna a jelenleg rekonstruált szemmagasság. Az új rekonstrukciónál (9. ábra) a római falfestményeken előforduló szemmagasságok közül, a lábazat keskenységét alapul véve, a falfestményeken alkalmazott legalacsonyabb méretet vettem figyelembe, amely ebben az esetben a kerek kandelábermotívumoknál a járószinttől számított 147,6 cm magasságban szerkeszthető ki. 5S A rekonstrukció alapján, a szemmagasság a kerek motívumok esetében alulról a nyolcadik kör, a virágkandelábemél pedig alulról a negyedik virág tányérjába kerül. A rekonstrukción ábrázolt kandeláberek magasságát, egymás motívumainak összehangolásával és a vörös mezők arányinak figyelembe vételével kellett kiszerkeszteni. Ezek alapján egy kandelábert 176 cm-re, azaz megközelítőleg 6 római láb magasra szerkesztettem ki. így a kerek kandeláberben 11 tondót, amíg a virágkandeláber esetében 6 virágmotívumot lehet megrajzolni. A nagyobb vörös panelek méretét a lábazat és a kandeláberek arányai határozzák meg. A vörös mező szélességét, annak tengelyében, a lábazaton elhelyezett sás és két oldalán ábrázolt vízimadár jelenetek mérete szabja meg. A panelek magasságát pedig a kandeláberek kiszerkesztett legvalószínűbb magassága adja meg. A lábazat magasságának méretét, ami 1 római láb, a rekonstrukció méretezésénél alapul véve a vörös panel szélessége 4 római láb, a magassága pedig 6 római láb. A téglalap alakú vörös panelek aránya így 4:6, és a kandeláberek melletti szürke sávval együtt 116 cm, amely megközelítőleg 4 római lábat jelent, magassága pedig a kandeláberek alapján 176 cm, azaz megközelítőleg 6 római láb.
