K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2005/9. (Veszprém, 2005)

ZABEHLICKY, HEINRICH: A bruckneudorfi (parndorfi) villa

A „korábbi alapozások" periódusa Néhány helyen olyan alapozásokat lehetett megfigyelni, amelyeket többnyire átfedtek a későbbi falak. Legtöbbször már csak egy keskeny alapozásrészietet lehetett megragadni, amelyet vékony föld-agyag réteg választott el a föléje épített faltól. Az alaprajzon (3. ábra) szaggatott vonalakkal jelöltük meg ezeket a falakat, hogy megkülönböztethessük, amennyire lehetséges, a későbbi falsíkoktól. E korszak felmenő falai sehol sem maradtak meg, de az a törmelék, amivel a következő periódus számára a szintet megemelték, vesszölenyomatos vakolatból állt. A vesszőlenyomatos vakolaton kívül agyagdarabokat és agyagtéglákat is találtunk. A nagy területen mutatkozó agyagszint a központi udvar padozata volt. Úgy tűnik azonban, hogy a belső termek egy részét is agyaggal borították (vö. 3. ábra). Egyes termekben ugyanebben a mélységben nagyon kemény habarcscsík található, amelyet a sok téglaszilánk meglehetősen pirosra színezett. Az udvar déli oldalán egy 3 m széles sáv magasabbra került. Az udvar egy részét valószínűleg féltetővel fedték. Az alaprajz sűrűn vonalkázott helyén, az udvar északkeleti részén a többrétegű agyagpadló egy belső udvarra utalhat. Az anyagvizsgálatok gabonamaradékokat azonosítottak, különösen búzát. Más növényekkel összevetve, túlnyomó a gabonapollen aránya.

9 A helyiségek egy központi udvart vesznek körül, négy termet terrazzoval borítottak. A kemencére tekintettel a 25. helyiségben feltételezhetjük a konyhát, a többi helyiség funkciója tisztázatlan. Miután az udvarnak csak az egyik oldala volt lefedve, peristyliumról nem lehet szó. A leletanyag megengedi a Traianus-Hadrianus-kori óvatos keltezést. „Fugacsík"-periódus Ebben az időszakban a falakat fugacsíkokkal falazták (4. ábra). 0,75 m-rel megemelték a szintet. Az alaprajz részben követi az előző építményt, részben kibővíti azt. A szint megemelését a 3-as és 27-es teremben valamint a'32-es terem egy részében a terméskő oszlopokból álló hypocaustum építése indokolta. A hypocaustumm&l nem rendelkező helyiségekben szintemelésre az előző épület vesszőfalas vakolattöredékeit használták fel. A padlójuk terrazzopadló volt. A 25-ös helyiség, korábbi konyha padlóján újabb kemencemaradvány mutatkozott. A szint megemelése ellenére a terem funkciója változatlan maradt.

10 Az épület északi oldalához egy rámpát építettek azért, hogy a megemelt szint a változatlanul hagyott külső szintről megközelíthető legyen. A padló alatti elplanírozás leletanyaga egységesen a második századból származik. Cobnertus II. reliefdíszes tálja és a rheinzabemi Verustól származó

11 Drag. 32-es tál a legkésőbbiek, ehhez az építési periódushoz post quemként vehetők figyelembe. Az épület déli frontjának sarokrizalitjai és porticusa világosan érzékeltetik az épület valóban reprezentatív jellegét. A keleti szárnyában lévő 27-es terem jól megfelel a balácai (Magyarország) villa főépülete 20-as helyiségének, amelyet szintén a Kr. u. II. századra keltezünk.

12 Balácán azonban az udvar nagyobb, és peristylium-jellege miatt