K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)

GRYNAEUS ANDRÁS: Vizsgálati eredmény a Balácán 2003. augusztusában talált faszénmaradványok xylotomiai elemzéséről

GRYNAEUS ANDRÁS VIZSGALATI EREDMÉNY A BALACAN 2003. AUGUSZTUSÁBAN TALÁLT FASZÉNMARADVÁNYOK XYLOTOMIAI ELEMZÉSÉRŐL A 2003 augusztusában gyűjtött faszénmaradványokat az új fürdő, a XVII. épület feltárása során találták. A faszenek állapota az esetek többségében pontos fafaj-meghatározást tett lehetővé. Ezeket a csatolt táblázat tartalmazza. A kirajzolódó növényzeti kép nem üt el a lelőhelyről származó korábban megvizsgált faszénmaradványok alapján rekonstruálható környezeti képtől: a felhasznált fák elsöprő része nedves területet, élőhelyet kedvelő növényekből, fákból származik. Három maradvány érdemel különösebb figyelmet: - A sírból származók a koporsónál használt fa fajára utalhatnak. - Ehhez hasonlóan, a cölöplyukból előkerült minták - ha a régészeti megfigyelések ezt lehetővé teszik - a cölöp anyagára engednek következtetni. - A maradványok között (30. számú minta) volt egy fiatal, nyáron ki/levágott ág is, amelyen a tavaszi paszta szállítónyalábjai jól megfigyelhetők voltak, de a késői paszta még nem alakult ki. Ennek alapján meghatározható az ág felhasználásának időpontja (évszak, hó) az éven belül. A tölgymaradványok évgyűrűszerkezete a római korból ismert nagyobb méretű maradványokból ismert szerkezettel volt azonos, azaz az évgyűrűk legtöbbször igen keskenyek voltak. FORSCHUNGSERGEBNISSE DER XYLOTHOMISCHEN ANALYSE DER IM AUGUST 2003 IN BALÁCA GESAMMELTEN HOLZKOHLEÜBERRESTE Die im August 2003 gesammelten Holzkohleüberreste wurden bei der Freilegung des neuen Badraumes im Gebäude XVII. gefunden. Der Zustand der Holzkohle ermöglichte in den meisten Fällen eine genaue Bestimmung der Holzarten. Diese sind in der beigelegten Tabelle zu sehen. Das erhaltene Pflanzenbild unterscheidet sich nicht von dem, das man aufgrund der früher untersuchten Holzkohlereste des Fundortes rekonstruiert hat: der überwiegende Teil des verwendeten Holzes stammt von Bäumen, Pflanzen, die auf feuchtem Boden und in der Nähe von Lebenswesen gedeihen. Drei Reste sind besonders bemerkenswert: • Die Reste aus den Gräbern geben Hinweise auf die Holzart der Särge • In gleicher Weise lassen die aus den Pfahllöchern genommenen Proben - wenn die archäologischen Beobachtungen das ermöglichen - auf das Material des Pfahls schließen. • Unter den Resten (Muster Nr. 30.) gab es auch einen jungen, im Sommer gefällten Ast, an dem die Tragbündchen des Frühjahrsstriches gut zu sehen sind, aber der spätere Strich sich noch nicht ausgebildet hat. Aufgrund dessen kann der Zeitabschnitt (Jahreszeit, Monat) bestimmt werden. Die Jahresringestruktur der Eichenbaumreste war identisch mit der Struktur der aus der römischen Zeit bekannten größeren Überreste, d.h. die Jahresringe waren meist sehr schmal. Dr. András Grynaeus H-1021 Budapest Széher u. 76/a.