K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
CSIRKE ORSOLYA: Késő római sírok Balácán
karpereces sírokban fordul elő. 33 A balacai 2. sírból azonos zármegoldású, de huzalból készített bronz karperec került elő. Hasonló darabokat Intercisából, 34 Ságvárról, 35 ill. a Budapest-Gazdagréten talált késő római temető anyagából 36 is ismerünk. A csont karperecek szintén kedveltek voltak a IV században. Díszítésüket tekintve számos variációban készültek. Ez a variabilitás a késő császárkori helyi kézműiparban megmutatkozó, már említett decentralizációval magyarázható. Gorsiumban a század második felében saját műhely is működhetett, mivel itt számos, csak erre a lelőhelyre jellemző motívummal díszített karperecet találtak. 37 A poncolt és vésett díszű darabok mellett az egyszerű, díszítetlen példányok, mint pl. a balacai is, képezték a legnagyobb csoportot. A vasból készített karperecek szintén gyakoriak a késő római leletanyagban. A legáltalánosabb típust a huzalból hajlított, díszítetlen darabok képviselik, mint pl. Budapest-Gazdagréten 38 , ill. Csákváron 39 előkerült karperecek. Ide tartozik a Balácán talált példány is. A század folyamán a karperecek viselésében változás figyelhető meg. A IV. század második felében divattá válik a sok (5-6 darab) karperec viselete. 40 Bíró E. a kisárpási temetőt vizsgálva vette észre, hogy amíg a korai periódusban l-l darab karperec volt a jobb ill. bal karon, addig a későbbiekben a jobb karon marad az egy darab, a bal karon viszont már több karperecet hordtak. 41 Hasonló a helyzet, pl. a Pécs környéki temetőkben, 42 Intercisában, 42 Arrabonában, 44 vagy a Balatonfüred-Laki-dűlőben, 45 Tótvázsony- Murvabánya nevű lelőhelyen 46 talált római sírok esetében. A kígyófejes karperecet általában a jobb csuklón viselték, a lemez és csont-karpereceket (ebből olykor többet is) a bal csuklón. 47 Balácán a 2. sír mellékletei közé tartozott egy ritka és bizonytalan funkciójú, hosszú, hegyes vastárgy is. Hasonló darabokat találunk a Pécs környéki temetőkben, 48 Somogyszílen, 49 Veszprém megyéből a már említett balatonfüredi lelőhelyen, 50 mindig fiatal lány vagy felnőtt nők sírjában, általában a lábszár vagy lábfej környékén. Dombay J. szerint valamilyen háztartási eszköz, talán nyárs, vagy kézi rokka lehetett. 51 A IV századi sírokban nem túl gyakori az edénymelléklet. Típusát tekintve leginkább korsó és pohár (bár ez utóbbi főként üvegből készült), ritkán tál került az elhunyt mellé. 52 Az edényeket általában az alsó lábszárnál vagy a lábnál helyezték el (a felsőtest mellé csak a pohár, legfeljebb a tál került). Mivel a késő római kézműiparban mutatkozó decentralizáció talán a fazekasságra volt a legjellemzőbb, ezeket a termékeket - ritka kivételtől eltekintve - helyi, egyszerű, nem túl nagy technikai színvonalú műhelyekben gyártották. A balacai női sír korsója szemmel láthatóan a drága fémedényeket imitáló, annál olcsóbb agyagtermékek közé tartozik. Fekete, enyhén fényes bevonattal látták el, ami, az edény alakján túl, fokozta a kerámia fémes hatását. Hasonló célból alkalmazták a fémedények más elemeit is, pl. a hüvelykujj megtámasztására szolgáló bütyköt, amely a kerámián is praktikus megoldás volt. 53 A balacai korsó legjobb formai párhuzamai a IV századi mázas termékek között találhatók, pl. Intercisában, 54 Csákváron, 55 KeszthelyDobogón, 56 Balatonfüred-Laki-dűlőben, 57 ill. Ságváron. 58 A Balácán előkerült korsó mázas változatai a IV század második felére, részben végére keltezhetők. A csákvári temető gazdag anyagában az ilyen típusú mázas kerámia legkorábban a 360-as évektől tűnik fel. 59 Hasonló, de máz nélküli, téglaszínű korsó volt a szlovákiai Gerulata 1. temetőjében,
