K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)

KIRCHHOF ANITA: Lábazatot díszítő falfestmény-rekonstrukció Balácáról

az ún. sárga-Hla szoba, vörös ebédlő, gyermek Dionysost ábrázoló, valamint a Rhé Gy. által I. csoportba sorolt töredékekkel együtt kerültek elő.

80 Rhé Gy. az I. csoport falfestményei közé sorolt egyszínű vörös töredékeket a III. pompeii stílussal hozta kapcsolatba,

81 készítési idejét, pedig 100 körűire tette.

82 Ebben az esetben számolnunk kell az ún. vörös ebédlő vörös töredékeivel is és elképzelhető, hogy itt azokról van szó. Foglalkozott a két általa különböző időben keletkezett I. és II. csoport keltezésével is.

83 Ásatásai során két nagyobb pusztulási réteget azonosított, az egyiket Marcus Aurelius uralkodására, 160-170 közé, a másikat Probus császár idejére, 276-282 közé, helyezte.

84 Nagy L. a balacai I. csoport töredékeit festési stílusuk alapján a Kr. u. I—II. század fordulójára ill., a II. század első két évtizedére helyezte. A falfestményeket az általa meghatározott nyugat-pannoniai csoporthoz sorolta, és a IV pompeii stílus elemeit vélte felfedezni rajtuk.

85 B. Thomas E. a Rhé Gy-féle csoportosítást átvette és az I. csoport töredékeit 60 és 120 közé keltezte. A falfestményeket a pompeii IV stílussal hozta kapcsolatba.

86 Pusztulásukat a Kr. u. II. század végére - III. század elejére helyezte.

87 Tévesen a későbbi periódus ismert alaprajzának helyiségeiben képzelte el az I. csoport, korai periódushoz köthető falképeit pl.: a vörös-fekete szoba falfestménye szerinte a 25. helyiséget díszítette volna.

88 Wellner I. a pompeii III. stílus elemeinek felbukkanását látta a balacai I. csoport töredékein. A falfestményeket mintakönyv alapján dolgozó itáliai vándormúvész keze munkájának tartotta. Korát az I—II. század fordulójára helyezte Thomas E. alapján.

84 M. Frizot a magyarországi római kori falfestményekről írt összefoglalójában a Thomas E. által rekonstruált balacai falfestményeket szintén a Kr. u. I. század végéreII. század elejére keltezte és motívumait a pompeii IV stílushoz kötötte.

90 A régi, Rhé Gy. vezetésével folytatott ásatásokból a következő információk állnak rendelkezésünkre: az ún. vörös-fekete szoba töredékei a 4. folyosó terrazzo-padlója alól kerültek elő,

91 valószínűleg egy korábbi épület planírozási rétegéből. Az új 1976-1984 között, Palágyi S. által, a főépület területén folytatott hitelesítő és tervásatásokból a Rhé Gy-féle árkok visszatöltéséből ill., a főépülettől E-ra kidobott földből kerültek még elő a falfestményünkhöz tartozó töredékek.

92 Az új ásatások alapján a töredékek lelőhelye bővült, a 12/b csatornaszárnnyal, amelyből szintén jöttek elő ehhez a falképhez tartozó darabok.

93 Palágyi S. ásatásai alapján a balacai főépület a II. század második felére keltezhető pusztulást követően, a II. század végén - III. század elején épült ki,

94 amely időszak a falfestmény keltezését tekintve terminus antequemként jöhet számításba. A régészeti adatok eredményei alapján a vörös-fekete szoba falfestményét a II. század második felénél korábbra lehet helyezni. A falfestmény keltezésének másik lehetősége a stílus alapján történő keltezés, ez azonban tág időhatárokat szabhat és sok bizonytalansági tényezője van. A Római Birodalom északi és nyugati provinciáiban az I. század második felében és a II. század elején kedvelt motívumként jelentkezett, divattá vált a falfelület középső zónájának vörös mezőit fekete kandeláberekkel tagolni, amíg a sötét/fekete lábazatot vízparti jelenettel díszíteni.

95 A. Linfert szerint a kandelábert és kócsagokat ábrázoló díszítések a Kr. u. I. század végén - II. század elején igen népszerűek voltak.

96