K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
MARÓTI ÉVA: Megjegyzések a balacai „névbélyeges" edényekhez
töredék (1. sz. darab) látható. A tálak anyaga ugyan hasonló a pannóniai pecsételt edények anyagához, de bevonatuk, edényformájuk és díszítésük ellentmond az ide való besorolásnak. 22 Edényeink párhuzamai több pannóniai lelőhelyről előkerültek: a teljes edényről a szentendrei (Ulcisia Castra) késő római temető 44. sírjának, 3. sz. melléklete alapján tudunk képet alkotni. 23 Itt egy nagyon hasonló típusú tálat lehetett összeállítani darabjaiból és egy másik, ugyanilyen típusú és díszítésű tál darabja is előkerült a sírból. 24 Rokon formájú és díszítésű darabot ismertet Nagy L. a Bp. III. kerület, Csúcshegyen feltárt villából 2 ', Thomas E. Gorsiumból, szintén villából 26 és Bánki Zs. Gorsiumból, a XLIII. épületből. 27 A felsorolt edények körül a csúcshegyi darab lágyabb profilja áll legközelebb a balacai darabokéhoz, a szentendrei, összeállítható tál profilja erőteljesebb, szögletesebb. A Kovács P. által közölt, a százhalombattai 28 auxiliáris táborból származó, a Szirmai K. 29 által Aquincum II—III. századi légióstáborából ismertetett és a Thomas E. által agorsiumi villából közölt 30 darab díszítése hasonló, profilja azonban kissé eltér a többi darabétól: e három töredéknél a ferdén felálló perem alatt egy kiemelkedő, lapos borda is van. Szirmai K. idéz egy további párhuzamot a carnuntumx tábor feltárásából is. 31 A pátyi római telepen, Ottományi K. ásatásán is került elő két hasonló díszítésű töredék. 32 Intercisa temetőjének egyik sírjából Póczy K. közöl egy narancsszínűre festett táltöredéket, amelyen szintén a pálcikával behúzkodott, ferde vonalkázásokkal díszített háromszöges díszítés látható. 33 Az eddig ismertetett darabok mellett a balacai villagazdaság feltárásából több, ebbe a típusba sorolható edény töredéke is ismert, ezek nagyobb része a II. épület területéről. Az edénytöredékek típusa és díszítése rokon, de azért minden darab más és más: az egyik darabon a két, pontozott felületű, háromszög alakú rész közti területen a vonalkázás nem párhuzamos, hanem egy közös tengelyből kiinduló, ágas-bogas mintát mutat. 34 A másik töredéken csak a vonalas minta részlete maradt meg, amely lefelé néző, egymásra háztetőszerűen boruló, V alakú idomokból áll. 35 Harmadik darabunk a legérdekesebb: valószínűleg hasonló formájú mély tálnak a többinél nagyobb oldaltöredéke, de lehet, hogy nem az oldal felső, hengeres szakaszából, hanem az alsó, tölcséresen szűkülő részéből származik. A díszítés itt is vonalak és beszurkált pontok kombinációjából áll, de nem az egyszerű háromszög alapú kompozíció, hanem annál bonyolultabb. 36 A felület egy részét apró, sekély, tűszúráshoz hasonló pontok borítják. Sajnos, a darab nem elég nagy ahhoz, hogy megkísérelhessük a díszítés rekonstrukcióját. Mindhárom darabunk jól iszapolt, keményre égetett, világosszürke, felületük fényes, sötétszürke-fekete, belső oldalukon erős korongolásnyomok. Az I. épület területén került elő egy peremoldal töredék 37 , amelynek profilja, anyaga és bevonata, bár nem teljesen azonos, a két feliratos töredékére hasonlít. Díszítéséből csak pár beszurkált pont és egy vonal indítása 38 maradt meg. (A díszítés elkészítésének sorrendje darabjainknál: előbb a vonalas díszítményeket készítik el, erre jön a beszurkálás - ezek néha részben fedik a vonalas részeket.) Az összes, nem balacai lelőhelyű, párhuzamként felsorolt töredék díszítésének közös jellemzője, hogy a tál majdnem függőleges palástját háromszög alakú idomokra tagolják, melyek egy kisebb részét pontszerű beszurkálásokkal, nagyobb részét egymással párhuzamos vonalkázásokkal töltik ki. (A Bánki Zs. által közölt gorsiuml darabon 39 és a Kovács P által közölt, Matricából származó töredéken 40 a vonalkázás nem párhuzamos, hanem V alakban, egymáshoz közelít.) A díszítést minden esetben az edény
