K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2004/8. (Veszprém, 2004)
GABLER DÉNES: A balacai II. épület sigillatái
Severusétól: a különbség a két függőleges hastával írt E, valamint a FEC(it) szokatlan ligatúrájában fogható meg. A fec(it) rövidítés különlegessége továbbá a fordított C használata. A névbélyeg további érdekessége a szálkaszerű betűkarcolás, amely főként az S betűknél figyelhető meg. A schwabmüncheni gyár termékeit Pannoniában eddig csak a limes menti táborok, települések anyagában ismerhettük fel, így Carnuntumban, Gerulatán, Ad Flexumban, Brigetioban és Celamantiában, Matricán, Marsában és újabban a pátyi telepről. Egyetlen példány ismeretes Daciából (Tibiscum), sőt a ripa Pannonicához közeli barbaricumból is 81 . A dombordíszes és a díszítetlen áru aránya a II. épületben 59:86, az I. épületben 309:425. A két épületben tehát a terra sigillaták mennyiségének különbözősége ellenére az összetételbeni arányok nagyjából megegyeznek. A főépületben a reliefdíszű kerámia a teljes anyag 42%-át, a II. épületben a 40%-át teszi ki. A főépületben korai, itáliai és dél-galliai kerámia is került elő, a később épült „Fürdőépületben" ezeknek a manufaktúráknak termékei egy kivétellel hiányoznak. Ugyanez vonatkozik a jobbára dél-galliai vagy közép-galliai gyártmányú Drag. 27 és Drag. 36 formákra is. Ezek a II. épületben nem lelhetők fel: a Drag. 36 forma egyetlen, késői, rheinzaberni változatától eltekintve (Nr. 127). A Drag. 33 formájú acetabulum a főépület anyagának 13%-át adja, itt csak 5,5%-a részesedése. Ezeknek a poharaknak többsége Antoninus kori középgalliai áru 82 . A nagyobb, közelebbi meghatározásra alkalmas töredékek párhuzamai a markomann háborúk során elpusztult Regensburg-kumpfmühli tábor ill. agorsiumi sigillata-depot anyagában lelhetők fel. 83 A későbbi típusoknál Rheinzabern mellett Westerndorf is számításba vehető. A Drag. 33 változatának tarthatjuk a Drag. 46 formájú edényeket: a II. épületben talált egyetlen példány - minőségi jegyei alapján rheinzaberninek határozható meg. Ez a típus a II. század második felére keltezhető 84 . A tányérformák (Drag. 18/31, Drag. 31, Drag. 32, Lud V Tb, Lud V Tx) aránya a főépületben a teljes anyag 30%-a, a II. épületben 25%. A 63. sz példányon MATEfrninus] bélyeg látható: ennek a fazekasnak signaturáját már Brigetioból, Aquincumból, Matricából és Gorsiumból ismertük 85 . A Drag. 31 formájú tányérok többsége rheinzaberni gyártmányú, a korábbi közép-galliai típusok a Drag. 18/31 formát mutatják. Utóbbiak párhuzamait ismét a regensburg-kumpfmühli tábor anyagában találjuk 86 . A rheinzaberni példányok a Lud V Sb változatba sorolhatók. Ezeket Kr. u. 160-tól kezdődően gyártották a rajnai manufaktúrában: különböző változatai gyakran lelhetők fel a 180 táján nyitott regensburgi temető mellékletei között 87 . A forma a III. század első felében is gyakori 88 . 11 töredék sorolható a - jobbára a markomann-szarmata háborúk után importált Drag. 32 formához: párhuzamaikat Aquincumból, Lauriacumból és a II. század utolsó évtizedeiben kiépített holzhauseni 89 , valamint a 185 után épített niederbieberi táborból ismerjük. Valamennyi rheinzaberni áru. A Drag. 32 típus a rheinzaberni manufaktúra működésének kezdetén még nem szerepelt a gyártási programban, ezt bizonyítja többek közt a regensburg-kumpfmühli tábor anyaga, amelyben ez a tányérforma még nem lelhető fel 90 . Ugyanígy Pannoniában sem található meg ez a típus a markomann
