K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

KOVÁCS PÉTER: Újabb római feliratos emlék Veszprém megyéből

Az első elhunyt(ak)nak még a nevét sem tudjuk, a másodiknak pedig az életkora nem ismert. A felirat megszövegezése egy helyen tűnik kérdésesnek. A megmaradt 4. sor alapján az elhunyt cursusa után közvetlenül az állító neve következett, azaz az előbbi életkorát vagy korábban, a municipalis cursus előtt, vagy egyáltalán nem említették meg. Előbbi teljességgel szokatlan lenne, ezért jogos, hogy az utóbbi eset állhat fenn, az elhunytak korát nem tüntették fel a feliraton. Erre számos pannóniai példát ismerünk (néhány példa a RIU 2. kötetéből: e. g. RIU 526, 529, 535, 537, 542, 550, 564, 569, 572, 575, 583). A másik nem kizárható lehetőség, hogy a szülők saját maguknak és gyermekeiknek még életükben állították a sírfeliratot. Ez esetben a 6. sor kiegészítése így módosulna: e[t sibi vivus et Val] |er(iae)... A nevek pontos ismeretének hiánya miatt a család eredetét elég nehéz megállapítani, de a Vibius gentilicium esetében helyi, kelta származású, a Victorius esetében pedig leginkább itáliai vagy germániai származású is lehetett az apa. Utóbbi esetben leginkább egy katonacsalád leszármozottjával állhatunk szemben, de az sem zárható ki, hogy a légióval kereskedelem révén (cf. a cives Agrippinenses Transalapini aquincumi szervezetét: CIL III 10548, AÉp 1933, 1932, 38, 111 = 1952, 10) települtek át az ősök Pannoniába.

10 Az esetleges germániai származásra legjobb példa a környei RIU 682 szarkofág feliratán említett Victoria Verina esete, aki origója alapján (domu Foro Hadrianensi) provincia Germania Inferiori származású volt. Annyi bizonyos, hogy Aquincumból ilyen nevű családot eddig nem ismertünk.

11 A felirat történetileg legfontosabb ténye, hogy az egyik elhunyt a Aquincum tisztségviselője volt, ha valóban egy fiúról van szó, az első hiányzó tisztség minden bizonnyal a dec(urio) lehetett. Aquincumot a felirat hiányzó részén említették, de Pannoniában más Septimia mellékneves colonia (Siscia és Carnuntum a földrajzi távolságok miatt nem jöhet számításba) mint Aquincum nem volt. A Beiname leggyakoribb rövidítése a Sept(imia).

12 A töredékesség miatt nem dönthető el, hogy a 4. sor COL betűi ismételten a col(onia) vagy egy aquincumi col(legium) rövidítése volt-e. A collegium hasonló rövidítésére Pannoniából is számos példát ismerünk.

13 Amennyiben újra a colonia rövidítése volna, akkor a fiú municipalis cursusán belüli újabb tisztségre kell vonatkoztatnunk a harmadik sor hiányzó részét. Igen lényeges, hogy a felirat mindenképpen Veszprém megye keleti felében, talán Ősiben került elő Aquincum és Mogetiana territóriumának határán és több másik, szintén Aquincum tisztségviselőjét említő felirattal együtt segítenek kijelölni a két városi terület határvonalát.

14 Ilyen Veszprém megyei feliratok még a RIU 356 sírkő és a RIU 1421 oltár. Ide sorolhatóak még alsó-pannoniai csapattesttekben, főleg a legio II adiutrixben szolgálók feliratai is (RIU 337, 343, 365, 1414). A felirat ismeretlen lelőhelye ellenére Mócsy A. azon korábbi véleményét erősíti, hogy Aquincum territoriális határa Veszprém megye keleti felében húzódott, újabb feliratok alapján a Papkeszi-Öskü-Inota vonal látszik a legbiztosabb határvonalnak.

15 A nemrégiben közzétett bakoncsernyei katonai diploma is ezt a határvonalat erősíti.

16 A 206-ban kibocsátott diploma praetorianusának (C. Iul. Passar, origó: Mogionibus!) illyr a cognomene: Passar. Az Aelia tribus feltüntetése alapján pedig Passar egy Aelia pseudtotribusú város teritoriumán született.

17 Ez a két város csak Aquincum és Mogetiana lehetett. Az illyr név mindenesetre a praetorianus őseinek (akik már igen régen polgárjogot kaptak - cf. Iulius gentilicium) azalus eredetét és ezzel a terület Bakoncsernye-Mogiones Pannónia Superiorhoz való tartozását sejteti.