K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
MARKÓNÉ MONOSTORY BERNADETT: Gyűjthették-e a rómaiak Pannoniában kedvelt gombájukat?
kül. így feltételezhető, hogy a római kori Pannoniában voltak olyan időszakok, amelyek kedveztek a környéken a császárgalóca kifejlődésének is. Az itáliai eredetű családok tagjai kedvelték a Boletust és miután a környéken megtalálták vagy beszerezték, szívesen fogyasztották. A császárgomba behozatala egyébként, az akkori utazási viszonyokat és gomba romlandóságát figyelembe véve, aligha fordulhatott elő. A néhai festő tehát nagy valószínűséggel a környéken gyűjtött eredeti után festette a császárgombát a falra, a háziak által kedvelt egyéb eledelek társaságában. Összefoglalás A császárgomba előfordulásának több évszázadra visszanyúlóan dokumentálható Balaton-felvidéki és bakonyi előfordulási adatai azt bizonyítják, hogy Baláca környékének talajtani adottságai és növénytakarója több helyen is kedveznek e gomba megtelepedésének. Az évezredekre visszanyúló klimatikus viszonyokról fellelhető ismeretek nem mondanak ellent annak, hogy e vidéken a gomba ökológiai igényeinek megfelelő hőmérséklet uralkodott az időszámításunk utáni II. évszázadban. Az itt folytatott mezőgazdasági termelés alapján valószínűsíthető, hogy a balácai villagazdaság virágzása idején, a jelenleginél kiterjedtebb erdőkben, legalább egyes időszakokban gyűjtöttek a környéken császárgalócát. így feltételezhető, hogy a falfestmény ábrázolása a környéken talált eredeti példányok alapján készült. RÖVIDÍTÉSEK BARTHA 1995 BARTHA-OROSZI 1996 CLUSIUS 1983 GRAEDEL-CRUTZEN 1993 GREGOR 1973 HENNIG 1964 KALMÁR-MAKARA 1981 KALMÁR-MAKARA-RIMÓCZI 1989 KRÉBECZ 1988 RIMÓCZI 1994 SZEMERE 1968 THOMAS 1964 VAJKAI 1959 BARTHA, D.: Hungarian forests from the point of view of environmental history. Hungarian Agricultural Research 4/3. 1995. 32-36. BARTHA D.-OROSZI S.: Honfoglalás kori erdők. Erdészeti Lapok 131/78. 1996. 209-212. CLUSIUS, C: Fungorum in Pannoniis observatum brevis história et codex Clusii (1601). Faksimilia. Mit Beiträgen von einer internationalen Autorengemeinschaft. Hrg. von Aumüller, S. A.; Jeanplong, J. Budapest 1983. 245. Faks. ccxv, 87 Tafel. GRAEDEL, T E.-CRUTZEN, P J.: Atmospheric Change. An Earth System Perspective. New York 1993. 446 GREGOR F.: Magyar népi gombanevek. Nyelvtudományi Értekezések 80. 1973. 55 HENNIG, M.: Handbuch für Pilzfreunde. Jena 1964. B. III. 286 KALMÁR Z.-MAKARA GY.: Ehető és mérges gombák. Budapest 5 .1981.314 KALMÁR Z.-MAKARA GY.-RIMÓCZI I: Gombászkönyv. Budapest 1989. 296 KRÉBECZ J.: Gombaatlasz. Kétszáz Középeurópai nagygomba. Budapest 1988. 199 RIMÓCZI I. : Nagygombáink cönológiai és ökológiai jellemzése. Mikológiái Közlemények - Clusiana. 33/1-2. 1994. 180 SZEMERE L.: A Bakony hegység nagygombái. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7. 1968. 147-170. THOMAS, E. B.: Römische Villen in Pannonién. Budapest 1964. VAJKAI A.: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest 1959. (in GREGOR 1983.)
