K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái
boltívén a felület szimmetrikus felosztása átlókkal történt és a hangsúlyt az átlókra helyezték. 175 Rómában a Caracalla fürdők alatti, Kr. u. 130-140-re keltezhető ház mennyezetének kialakítása és díszítése 176 részleteiben hasonlít a balácai szüret-jelenetes falfestményhez. 177 Hadrianus alatt készült Rómában, a vatikáni temető B sírjának festett boltíves mennyezete, 178 amely szintén átlókkal tagolt. A hadrianusi mennyezetfelosztások továbbéltek és hatással voltak a Severus kori festészetre is, pl.: Ostiában a „Festett mennyezetek házának" Kr. u. III. század elejére keltezhető mennyezetét egy nyolcszögű medaillonból induló átlókkal osztották fel. 179 A mennyezetek és mozaikok egymástól átvettek, kölcsönöztek mintákat. 180 Mennyezetfestményekhez hasonló centrális elrendezésű, átlókkal tagolt, dionysikus jelenetekkel díszített mozaikpadlót ismerünk Djemilából, "Bacchus házából," a Kr. u. II. század második-harmadik negyedéből. 181 A szakállas, göndör hajú portré 182 segítséget nyújthat a mennyezet keltezéséhez. Abban az esetben, ha elfogadjuk azt az elméletet, miszerint az oroszlános töredék Herakles-Omphale jelenet része, feltételezhető, hogy a szakállas alak Heraklest ábrázolja. Gyakran dionysikus környezetben 183 szakállal és bajusszal jelenítették meg Heraklest Omphale mellett. 184 Felmerülhet egy másik lehetőség is, miszerint a szakállas alak esetleg évszak-perszonifikáció (tél vagy ősz ábrázolás) volt. Császári portrékon a szakállviselet Hadrianus alatt jelent meg. 185 A göndör fürtökbe rendezett haj és a szintén göndör hosszabb szakállviselet császárportrékon Marcus AureliustóX a Septimius Severusig követhető nyomon. 186 A töredéken ábrázolt szakáll jellege Marcus Aurelius haj, bajusz és szakállviseletéhez áll a legközelebb. Feltehetően a központba helyezett vörös kazettát díszítő dionysikus thiasos egyik szereplője lehetett az a női alak, amelynek csak a fejrészlete maradt meg. 187 Ezen a töredéken a női hajviselet stílusára is lehet következtetni, amely a Kr. u. I. század elejére és közepére jellemző. 188 A női hajviselet esetében továbbélő formára, stílusra kell gondolni vagy a mitológiai jelenet mintakönyvből történő másolása adhat megoldást az ábrázolásra. A haj- és szakállviselet elemzésével újabb, keltezéssel kapcsolatos kérdések merültek fel, amelyek egy teljesebb rekonstrukció révén esetleg megválaszolhatók lesznek. A régi 189 és az új 190 ásatási megfigyelések alapján a falfestménynek a Kr. u. II. század első felében vagy középső évtizedeiben kellett készülnie. Összefoglalás A korábbi elméletekkel ellentétben a szüret-jelenetes falfestmény mennyezetet díszített. Az egyik lehetséges rekonstrukció alapján a centrális elrendezésű kompozíció középpontjában egy szögletes - négyzet- vagy téglalap alakú - vörös keretű kazetta állt. A kazettában dionysikus thiasost ábrázoltak. A jelenet szereplői közül Dionysos/Bacchus, Silenos, egy kettős sípot fújó alak és ruhátlanul táncoló maenadok részletei ismerhetők fel a töredékeken. A vörös kazetta sarkaiból és oldalaiból sárga átlók indulnak, amelyeket a vörös központi kazetta oldalaival párhuzamosan futó vörös szegélyű szürke csíkokkal tagoltak több részre. A kompozíció egyes elemeire (vörös, szürke csíkok, sár-
