K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)

KIRCHHOF ANITA: A balácai szüret-jelenetes falfestmény rekonstrukciós problémái

A monda szerint "Herakles és Omphale egyszer ellátogattak Tmolos szőlőjébe. Az asszony arannyal hímzett bíborszínű öltözetben volt .., egy félreeső barlanghoz érkez­tek, s puszta mulatságból ruhát cseréltek, Omphale ráadott Heraklesra egy hálószerű övet, aztán ráadta bíborruháját... , alkonyatkor áldozatot mutattak be Dionysosnak." 88 A monda alapján párosítani lehet Dionysos és Herakles egyazon kompozícióban való megjelenítését. A szőlőábrázolások és lugasszerű kialakításuk Tmolos szőlőjére, a tö­redékek alapján kiszerkeszthető kétoldalas rekonstrukciós javaslat pedig barlangra is emlékeztethet. (7. ábra) Az alakok ruháján megjelenő vörös színű sáv a bíborruha ré­sze vagy az a „bíborkendő", amelyet Herakles viselt a róla elterjedt rossz hírek szerint rabszolgasága alatt. Az ábrázolás Herakles-Omphale jelenettel való azonosítása segít az oroszlános töredékek kompozícióban való szerepének megértéséhez is. Ez alapján Herakles által megölt Nemea-i oroszlán bőreként értelmezhetők. 89 A töredékek közt felfedezhető női arc talán éppen Omphalet ábrázolja. 90 Hasonló oroszlánfej és orosz­lánbőr látható Herakless&\ egy másik Pompe« falfestményen. 91 Az oroszlános töredékek értelmezése, azonban továbbra is nyitott. Egyaránt kapcsol­hatók a dionysosi körhöz, és az utóbb említett Herakles-Omphale jelenethez. 92 Összeil­leszthető töredékek hiányában, az oroszlános töredékek kompozícióban való elhelye­zése továbbra is kérdéses. Az egész eddig tárgyalt képmezőt bordó csík keretezte, amely a sarkoknál esetleg ívben fordult. 93 Ehhez a bordó csíkhoz vezetett le a sárga átló, 94 ezen állt az oroszlános töredék oszlopa és egészen a pereméig nyúltak a térkitöl­tő szőlőfürtök, szőlőlevelek. 95 A bordó csíkon sárga színnel festett kis részekre osztott mezőkben ívesen csavarodó motívumokat ábrázoltak. 96 A mennyezet figurális jelenetei közé tartoznak az erős kontúrokkal megfestett nagy­méretű szüretelő alakok: a létrán, kis késsel (nem az ismert szőlőmetsző késsel) a ke­zükben a szőlőfürtök felé mászok 97 és a leszüretelt szőlőt, vállára fektetett rúd két vé­gére akasztott, élethűen megfestett kosárban szállító alak, amely szinte teljes épségben fennmaradt. 98 (9. ábra) Egy rúdra akasztott másik kosár töredékét fedeztük fel a fal­festmény válogatásakor, amely tartozhatott akár ehhez az ábrázoláshoz is. 99 A szőlőt vi­vő, munka közben ábrázolt alak fél vállon megkötött tunicat visel, ezáltal láthatóvá vált testének többi részlete. Izmainak plasztikusságát sötét és világos színek alkalmazásá­val, fény-árnyék hatással domborították ki. A szőlőt szállító figura fejével balra néz, arányos felépítésű testét szemből, bal, lépő lábát oldalnézetben ábrázolták. A lábánál húzott, vörösesbarna íves csík, talajvonalként vagy árnyékként értelmezhető. Szőlőt ko­sárban, hasonló módon szállító alakot az Aquincum-i legiotábor III. század középső év­tizedeire keltezhető falfestményén találunk, 100 ahol azonban a kosár formája és felfüg­gesztésének módja eltér a Balácaitól. A Piazza Armerina, Kr. u. IV. századi mozaikján figyelhető meg hasonló munkafolyamatot ábrázoló jelenet, a termény jelen esetben vi­rág, begyűjtése és szállítása, amely a balácaihoz hasonló módon, rúdra akasztott kosa­rakban történt. 101 Ugyanezen villa 49-es helyiségének mozaikján 102 bemutatott szárnyas gyermekalakok létrán állnak és a szőlőfürtöket kosárba gyűjtik. Az egész mozaikot át­szövik a félkörívben kanyarodó szőlővesszők, szőlőlevelek és szőlőfürtök. Pompeii fal­festményen találkozunk hasonló ikonográfiái megoldással, amelyen rúdra akasztott, szőlővel gazdagon megrakott kosarakat tart maga előtt Dionysos. m Egy tunéziai moza-

Next

/
Thumbnails
Contents