K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2002/7. (Veszprém, 2007)
MARÓTI ÉVA: Egy pannóniai terra sigillata gyár termékei Balácán
MARÓTI ÉVA EGY PANNÓNIAI TERRA SIGILLATA GYÁR TERMÉKEI BALÁCÁN (Pannóniai pecsételt kerámia a balácai villagazdaság I. épületéből. 2.) Nagy L. 1928-ban jelenttette meg a Szilasbalháson (Mezőszilas) és az aquincumi, ún. nagy papföldi közfürdő feltárásán előkerült, pannóniai gyártású edényeket ismertető cikkét. 1 E két töredék nagyon ritka típust képvisel a pannóniai gyártású díszedények között, hiszen a közlés óta eltelt hét évtized alatt előkerült - és részben publikált - több ezer, pecsételt edénytöredék közt csak egy Albertfalváról származó, a szilasbalhási tál köréhez sorolható töredék került publikálásra. 2 Külön kiemelendő, hogy a sok pecsételt darabot eredményező lelőhelyekről, Aquincumból és Gorsiumból sem közöltek csoportunkba tartozó darabot. Ezért különösen jelentős, hogy a balácai villagazdaság 1976-ban indult újabb feltárása során az I. épület leletei közt több, több tálhoz tartozó töredék került napfényre. E darabok - és a más lelőhelyekről származó néhány töredék segítségével jobban megismerhetjük ezt a különleges edénycsoportot. A Balácán legújabban előkerült, 6 edényhez tartozó darabok előtt egy lelőhelyről csak l-l töredék került elő. A legkorábban ismert - és publikált - darab az aquincumi 3 és a szilasbalhási. 4 Az utóbbival egy időben került elő még egy, szintén nyilazó alakot is ábrázoló töredék Gyulafirátót-Pogánytelekről 5 , ez azonban - az előző két töredékkel ellentétben - nem került be a Nemzeti Múzeumba, hanem a veszprémi múzeumban maradt: talán ezért is kerülte el Nagy L. figyelmét. Bár ő a pogánytelki lelőhelynek és leleteknek nagy jelentőséget tulajdonított: ide lokalizálta Resatus első gyárát, működési idejét Kr. u. 75-95 közé keltezve. 6 A gyár termékei közül több művében említette a pecsételt edények mellett a szürke, domború díszes, pannóniai terra sigillatákat is, mint Resatus termékeit 7 , e darabot azonban nem publikálta, csak kéziratban maradt, sajnos befejezetlen monográfiájában tett róla említést. 8 A következő egy Aquincumban, a Szöllö utcában, az 1949-es csatornázáskor végzett leletmentés során előkerült darab, amelynek érdekessége, hogy itt látjuk először az eddig csak hiányosan ismert állatfigura fejét. 9 A többi darabbal ellentétben itt a pecsételteken ismert levélfüzér után a terra sigillatákról származó tojássor, majd újra egy különleges levélsor-fenyőág-minta? - következik és csak ezután jön a más darabokon is látható vadászjelenet. A fenyőágszerű motívum jelenléte darabunkon nagyon szerencsés, mert ezáltal tudunk több olyan pecsételt töredéket ehhez a műhelyhez kötni, amelyen nem szerepel a vadászjelenet! Az 1977-ben Albertfalván előkerült darabon az előbbi töredéken lévő, hátratekintő állat jelenik meg újra; az albertfalvai töredék és az előbbi darab a jelenetsornak ugyanazt a szakaszát ábrázolja, csak itt több maradt meg a figurákból! Az 1980-1986 között Balácán előkerült darabok segítségével már elegendő töredék áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az edénytípus díszítési rendszerét - horizontálisan és vertikálisan - rekonstruálni tudjuk.
