K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
GESZTELYI TAMÁS: Késő antik üvegkameó függők
viselőjének szóló jókívánság, amely a jó egészségre vagy a bajokon való felülkerekedésre vonatkoztatható. A motívumok többsége azonban a két kameótípusnál eltér egymástól. A kettős csatornájúakon a portrék 28 mellett a maszkok 29 és a Gorgófők 30 a jellemző ábrázolások. A függők esetében az állatalakok dominálnak, különösképpen a már említett oroszlán- és békaábrázolások, de ezeken túl előfordul a teknősbéka 31 , a kakas 32 , a skorpió 33 , az áldozatára ugró oroszlán 34 . Az ikreket szoptató lupa Capitolina látható egy spliti 35 és a legtávolabbra került britanniai 36 , ill. hispániai 37 függőkön. A spliti függőn a farkas alakja fölött ugyanúgy megjelenik a csillag és a holdsarló, miként az oroszlánábrázolások fölött. Ezt vagy az oroszlánábrázolások hatásának tudhatjuk be, vagy olyan motívumról van szó, amely nem feltétlenül az oroszlánhoz, mint csillagképhez kötődik. A pogány eredetű motívumok mellett megjelennek az egyértelműen keresztények is, mint pl. a Jó Pásztor 38 , Krisztus a tanítványai között 39 , Dániel az oroszlánok vermében 4 ' 1 , a Krisztus-monogram 41 , de előfordul a hétágú menora is 42 . Az üvegkameó függők keletkezését tehát olyan időszakra és olyan területre kell tennünk, amikor és ahol pogányok, keresztények és zsidók egymás mellett éltek, szimbólumaikat kölcsönösen használhatták saját hitük értelmezése szerint. Ez az állapot leginkább a Kr.u. IV sz-ra volt jellemző, és elsősorban a Római Birodalom keleti területeire 43 . A kettős csatornájú üvegkameók esetében megállapítható profülaktikus szereppel korábban már foglalkoztunk 44 . Az üvegkameó függők esetében a bullaként, amulettként való viselet a forma, a szín, a motívumok és a feliratok alapján egyaránt bizonyosnak látszik. Erre vall az is, hogy a magyarországi darabok, amennyiben sírokból kerültek elő - és ez a többség (Kat. 2., 3., 5., 6.) -, úgy gyermekcsontváz mellett voltak (7. ábra). Bár az egyházatyák és a zsinati határozatok elutasították az amulettek viseletét, ezt a mélyen gyökerező hagyományt nem tudták megakadályozni 45 . Valószínűleg már az állatmotívumok elterjedésében is szerepet játszhatott az, hogy a korai keresztények tartózkodtak az emberábrázolástól, és inkább szimbolikusan értelmezhető motívumokat választottak. Ez alkalmanként egyértelműen megállapítható pl. az oroszlánábrázolás fölött megjelenő keresztből 46 vagy feliratból, ami egy Naronában előkerült 47 függőn olvasható: EIC(OVC) X(PICTOC) 0(EOV) V(IOC). Az esetek többségében azonban hiányoznak az ilyen egyértelmű utalások a függők viselőinek hitére, ennélfogva nem is dönthető el bizonyosan, hogy pogányok vagy keresztények használták. Az üvegkameó függőkhöz hasonlóan az ólombullákon is megfigyelhetjük a hagyományos pogány motívumok mellett - császárportrék, Victoria - a keresztény szimbolika megjelenését, mint pl. a Krisztus-monogramét 48 . A két leletcsoport közötti kapcsolatot a magyarországi leletek közül a békát ábrázoló gorsiumi függő (Kat. 6.) is jelzi, amely kivételes módon ólomból készült. Bár a bemutatott magyarországi függők leletösszefüggéseiből a keresztény hívők jelenlétére közvetlenül nem lehet következtetni, viselőik esetében kétségtelenül olyan betelepülő népcsoportokról van szó, amelyek a Balkán felől érkezhettek erre a területre olyan időszakban, amikor a kereszténység már széles körben elterjedt. E függők viselésének szokásában és szimbolikájában a pogányság és kereszténység találkozásának időszakát ragadhatjuk meg, miként a pannóniai ládikaveretek esetében is 49 és kétségtelenül annak bizonyítékát láthatjuk bennük, hogy a IV sz-i Pannónia kultúrájára és művészetére a Balkán felől érkező hatások voltak a meghatározóak.
