K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

HOLCZINGER IMRE-PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS-K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai főépület (I.) K-i előterének geofizikai és régészeti kutatási eredményei

tolást, így a vertikális szondázással az egymás alatt elhelyezkedő rétegek fajlagos ellenállására és vastagsá­gára kapunk közelítő értéket. Az ellenállás szelvényezést adott, illetve változtatható távolságban elhelyezkedő elektródákon a földbe bocsátott áram segítségével és két mérőelektródán a potenciál mérésével végezzük. Ily módon - az egyes elektródák távolságának változtatásával - különböző mélységtartományra kiszámolható a fajlagos ellenállás. A horizontális jellegű inhomogenitásokra a dipol-dipol elrendezés a legérzékenyebb, így régészeti kutatások során többnyire ezt alkalmazzuk. A mérés során azonos a dipól távolság (a) mind az áram­bevezető, mind a mérőelektródák között, a dipólok közötti távolság növelésével (na) viszont egyre mélyebbről kaphatunk információt az ellenállás viszonyok megvál­tozásáról (ld. ábra). A mérés eredménye egy szelvény menti ellenállás mélység metszet, illetőleg sok egymás melletti szelvény esetén - különböző mélység-szintekre vonatkozó ­ellenállás anomália térképek. A mérés végrehajtásához hazai fejlesztésű sokelektródás mérőrendszert alkalmazunk. A mérési vonal mentén az egymástól egyenközűen előre elhelyezett elektródákat sok eres kábelen keresztül korábban egy mechanikus kapcsolódoboz, ma már számítógépes program segítségév­el vezéreljük. A mérési adatokat a számítógép rögzíti és a geometriai elrendezésnek megfelelően kiszámított ellenállás értékeket tárolja. Az adatok feldolgozását szelvény menti 2D inverziós eljárással végezzük, majd ezekből az ellenállás adatokból szerkeszthetők a mélység szelvények, illetve az anomália térképek. A földradar módszer és műszerek ismertetése A földradar berendezés adóantennája nagyfrekvenciás elektromágneses impulzusok sorozatát bocsátja a talajba. A hullámok a kőzetekben részben elnyelődnek, részben visszaverődnek. A visszavert jeleket a vevő­antenna folyamatosan regisztrálja. így a radarszelvényezés eredményeképp kapott idő/mélység metszeten követhető a rétegződés, a földtani szerkezet, valamint minden, a felszín alatt lévő objektum vagy tárgy. A kőzetekben a radarjel terje­dése a közeg elektromos tulaj­donságaitól függ. Ezek közül a két legjellemzőbb, a dielektro­mos permittivitás (e) és a vezető­képesség (a) határozza meg a hullámterjedési sebességet és az elnyelődést. Akkor kapunk erős reflexiót egy határfelületről, ha nagy a dielektromos állandók el­térése. Egy jobb vezetőképességű kőzet viszont nagy csillapodást okoz a hullámokban, így kevesebb érkezik vissza a vevőhöz, vagyis csökken a behatolási mélység. A behatolási mélység függ a radarmérés folyamán kibocsátott jel frekvenciájától is, ami egyben a felbon­tóképességet is befolyásolja. Magasabb frekvencia használata jobb felbontást, de kisebb kutatási mélységet eredményez (pl. 100 MHz 5-10 m), míg alacsonyabb frekvencián nagyobb behatolást (pl. 25 MHz 10-25 m), de rosszabb felbontást érhetünk el. A földradar felvételen reflexiókat okoznak egyrészt a földtani rétegek határai, amelyek követhetők a mé­rési vonal mentén, valamint a földalatti eltemetett tárgyak, amelyek általában jellegzetes, hiperbola alakú difrakciót hoznak létre. A reflexiók az időtartományban jelentkeznek, amelyek mélység meghatározása a hullámterjedési sebesség ismeretében végezhető el. A különböző kutatási céloknak megfelelően többféle radar berendezés létezik, amelyeke közül a Sensors & Software Inc. (Canada) által kifejlesztett családot alkalmazzuk. A berendezések működése teljesen szá­mítógép-vezérelt, a jeltovábbítás az antennák felé digitális formában, fény- vagy árnyékolt kábelen keresztül történik, ami biztosítja az igen jó jel/zaj viszonyt. Levegő Talaj Aljzat Pozíció iron niiuu r r î f í m f

Next

/
Thumbnails
Contents