K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

HOLCZINGER IMRE-PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS-K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai főépület (I.) K-i előterének geofizikai és régészeti kutatási eredményei

HOLCZINGER IMRE-PATTANTYÚS-Á. MIKLÓS-K. PALÁGYI SYLVIA A BALÁCAI FŐÉPÜLET (I.) K-I ELŐTERÉNEK GEOFIZIKAI ÉS RÉGÉSZETI KUTATÁSI EREDMÉNYEI

1 Bevezetés A balácai római kori villagazdaság komplex feltárási programjának keretében támaszkodni kívántunk a természettudományos leletfelderítések és értékelések eredményeire is. Baláca térségében készült légifelvételek csak nagyon kis százalékban tekinthetők valójában „régészeti célú légifényképezés" termékeinek, sokkal inkább egyéb célú térképészeti munka, katonai célú repülések „melléktermékeiként" jöttek létre.

2 A meteorológiai adatokkal alátámasztott, száraznak mondott nyarak is alkalmasak a kisárgult vetésben jól követhető falak felmérésére.

3 A száraz nyarak nem mindig kedveznek a már betemetődött falak, árkok meghatározásának. Itt és ekkor van szükség a geofizikai mérések nyújtotta segítségre. Az ily módon kapott segítség különösen fontos olyan esetekben, amikor a rendelkezésre álló szűkös keretek miatt az ásatási szelvényeket célirányosan kell kijelölni a kutatandó objektum felett. Balácán a főépülettől (I.) K-re eső területet, az akkori termelőszövetkezettel történt megegyezés nyomán, az ásatások 1976-os újrakezdése után meglehetősen hamar ki lehetett vonni a művelés alól. E pozitív eredmény mellett ugyanakkor elvesztettük azt az egyébként a régészeti emlékek károsodásával járó információmennyiséget, amelyet egy-egy szántás után, jó nedvességi (fény stb.) viszonyok esetében észlelni lehet. Ekkor sietett segítségünkre az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, hogy 1984-ben a főépület Ki előterében geofzikai méréseket végezzen és megrajzolja a jelzett terület ellenállás-eloszlási térképét. Az eredményekről Sőrés L. számolt be a Balácai Közlemények 1989es kötetében.

4 A mérések kontrollálására 1987-ben került sor. Ugyanennek a területnek két kisebb egységén 1999-ben Holczinger I., Nyári Zs. és Pattantyús-Á. M., 2000ben Holczinger I. és Pattantyús-Á. M. végzett elsősorban georadar méréseket és kísérleti jelleggel sokelektródás ellenállás szelvényezést. Eredményeiket a veszprémi múzeumnak leadott dokumentációikban foglalták össze, ill. utaltak arra a georadar-műszert gyártó cég rendszeresen megjelenő újságjában.

5 Általában az ásatásokkal, jellegüknél fogva (pénzt, munkaerőt, időt igénylő tevékenység), sokkal lassabban lehet egy-egy épületet meghatározni, s a már méréssel megrajzolt falakat, objektumokat igazolni. Bár 1991 óta folyamatosan dolgoztunk a főépület K-i előterében, ma sem jutottunk el odáig, hogy ismertnek mondhassuk valamennyi, egykor ott álló épületét. A III-as, a XIV-es, a XVI-os épület feltárása befejezettnek mondható, kutatnunk kell azonban még a IV-es, XV-ös, XVII-es épületeket, valamint a XVII-es épülettől K-re és az E-ra eső, éppen a mérések alapján valószínűsíthető további objektumokat. Eredményeink azonban máris alkalmasak arra, hogy összevethessük az 1984-es, az 1999-es és a 2000-es geofzikai mérési eredményeket a valóságos, már megismert falakkal.