K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
K. PALÁGYI SYLVIA: Előzetes jelentés a balácai villagazdaság III-as és XIV-es épületének feltárásáról
A megmaradt falak fölötti rétegben kerültek elő az érmek is. Valamennyi a 355-375 közötti évekre keltezhető. 30 A falak és a gerendaárok is az agyagrögös barna rétegbe mélyültek. Ez az a réteg, amelyben jellemző az inkább korai típusú római kori kerámia (van benne őskori leletanyag is). A cölöplyukak egy része és az agyagfal is ebben a rétegben jelentkezik. Nagy a valószínűsége tehát annak, hogy a XIV épületnek ugyan nem volt több építési periódusa, de megépítését megelőzően környezetében volt már egy (több ?) agyag (agyag és fa) konstrukciójú épület, amelyet/amelyeket a II/III. században építettek meg ill. használtak. A XIV. épület legkorábban a III. században készülhetett el, s lehetséges, hogy már a IV század vége felé bontásához is hozzákezdhettek. A leletanyag restaurálásáig és teljes feldolgozásáig nem zárhatjuk ki, hogy már a késő IV században a falak közé és mellé cölöp szerkezetű, földbesüllyesztett házakat emeltek. A középkori leletanyagra tekintettel azonban a gödrök és cölöplyukak nagy része a középkori megtelepülésre utalnak (Vö. mindkét lehetőséghez: pl. 61/C-G., 73/D-E. szelvényrész, 49/D., 61/D. szelvény). A római kori épületek középkori bolygatása egyébként az eddig feltárt épületek mindegyikére érvényes, különösen sok a gödrök és kemencék stb. száma a főépület K-i előterében, ott, ahol egyébként a III. és a XIV épület is elhelyezkedik. Nagyon csábító lenne a 61/G. árokszakasz rézsútosan futó árkát összekötni s 85/D-E. árokszakaszban megfigyelt agyagfallal, azonban úgy tűnik, hogy ezt mégsem tehetjük meg, mert míg az agyagfal az alsó agyagrögös barna rétegben jelentkezett és korábbinak tartjuk, addig a 61/G. árokban feltárt, metszetfalakban is jól látszó árkot a későbbi, meszes-habarcsfoltos római szintbe ásták, betöltése is természetesen más. (16. ábra) A meszes-habarccsal fedett agyagfoltos szint, vagy ennek hiányában a két nagy (vastag) réteg határa jelzi azt a valószínűleg elplanírozással kialakított III(-IV?) századi római kori felszínt a főépület előtt, amelyre/amelybe azután a XIV épületet is megépítették. Amikor Rhé Gy. ötletét a III. épület funkciójával kapcsolatban elvetettük, istálló céljaira sokkal alkalmasabbnak véltük a XIV. épületet, É-i és D-i két nagy helyiségével, amely közrefogta a három kisebb helyiségből álló magot. Az előkerült leletanyag azonban az épület funkciójának közelebbi meghatározására sajnos, nem alkalmas. RÖVIDÍTÉSEK FINGERLING 1984 LDM LDM A Ltsz. MRT 2 PALAGYI 1984 PALAGYI 1989 FINGERLING, G.: Der römische Gutshof an der ehemaligen Gemarkungsgrenze Herten/Warmbach, Stadt Rheinfelden, Kreis Lörrach - ein durch Ackerbau gefährdetes Kulturdenkmal. Archäologische Ausgrabungen in Baden-Würtenberg 1984, 144-147. Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém A Laczkó Dezső Múzeum Adattára, Veszprém leltári szám ÉRI L-KELEMEN M.-NÉMETH P.-TORMA I.: Magyarország Régészeti Topográfiája 2. A veszprémi járás. Budapest 1969. 287 K. PALAGYI S.: A balácai kutatások története (1904-1976). VMMK 17. 1984. 23-51. K. PALAGYI S.: A balácai villagazdaság alaprajza az újabb megfigyelések tükrében. Balácai Közlemények 1. 1989. 11-34.
