K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)
GESZTELYI TAMÁS: Késő antik üvegkameó függők
GESZTELYI TAMÁS KÉSŐ ANTIK ÜVEGKAMEÓ FÜGGŐK* Az 1976-ban újra elkezdett balácai ásatások nagy mennyiségű régészeti leletet hoztak napvilágra. Folyamatos publikálásuk egy új kiadványt hívott életre, a Balácai Közleményeket (I-V. 1989-1997.). A százával előkerült edénytöredékek, csontok, érmék, használati eszközök között szerényen húzódik meg egy kis üvegfüggő, amely 1979-ben, a 34. számú nyugati folyosó É-D-i falán került elő (Kat. 1). Rajta jobbra lépő oroszlán látható, fölötte csillag és holdsarló (1. ábra). A jelenetet a széleken egyenletesen kinyomódott üvegmassza kereteli. Ez a függő a késő antik üvegkameók egy sajátos csoportjához tartozik. Formájuk kerek, átmérőjük 2 cm körüli, akasztójuk az üveg anyagából van kihúzva, előlapjukon domború figurális ábrázolás, amelyet a széleken kinyomódott üvegmassza foglal keretbe. Színük legtöbbször méz-sárga, de előfordul a kék, a barna és a fekete is 1 . Előállítási helyük a Keleten, valószínűleg a föníciai, syriai, palaestinai területeken volt, itt kerültek elő eddig a legnagyobb számban, többnyire Kr.u. IV sz-i sírokból 2 . Keleti eredetükre vallanak az alkalmanként rajtuk előforduló görög feliratok is. Innen terjedhettek el dél felé Egyiptomba 3 , nyugat felé Kis-Ázsiába - erre vallanak a smyrnai eredetű darabok 4 - , észak felé a Fekete tenger és Moldva vidékére 5 , valamint a nagy adriai kikötővárosokba, Salonába és Aquileiába 6 . Minthogy minden esetben kikötőről van szó, valószínűnek látszik, hogy a tengeri kereskedelem révén kerültek oda egyéb keleti üvegárúk kíséretében, majd onnan szállították tovább a környező területekre. Több múzeumi gyűjtemény pontosan nem ismert lelőhelyű üvegkameó függője esetében származási helyként az említett területek vannak megnevezve, pl. a Kelet 7 , Kisázsia 8 , Dalmatian Ez utóbbi területről származhatnak a szarajevói és a belgrádi múzeum darabjai is 10 . Európában a Dalmatiával közvetlenül szomszédos területeken kívül csak egy-egy darab került elő ebből a típusból, mégpedig Britanniában" és Dél-Spanyolországban 12 . Dalmatia mellett Pannoniában fordulnak elő leggyakrabban. Az eddig publikált darabok lelőhelyeiből arra lehet következtetni, hogy az Adriai tenger felől fokozatosan jutottak el észak felé Pannónia déli és középső területeire: Certissiába 13 , Poetovióba 14 ; Keszthely-Dobogó (Kat. 2., 5.), Ságvár (Kat. 3) és Baláca (Kat. 1.) területére. Noll 15 az üvegfüggő megjelenését a salurni leletek között úgy értelmezi, mint a helyi, alpesi lakosság IV sz-i viszonylagos jólétének köszönhető importárut. Sági 16 a keszthely-dobogói sírmező népességét bevándorlóknak tartja, mégpedig a Balkán északnyugati részéről, tehát az értékesebb keleti termékeket onnan hozhatták magukkal. Burger 17 a ságvári (Tricciana) temető anyagában nem talált bizonyítékot arra, hogy a népesség balkáni eredetű volna, a keleti jellegű használati tárgyakat import árunak tartotta. A vizsgált függők európai elterjedésének kiindulópontja mindenesetre az Adriai-tenger északi partvidéke volt. Pannónia esetében a lelőhelyek a Balaton-környékére koncentrálódnak.
