K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 2001/6. (Veszprém, 2001)

KOVÁCS PÉTER-FEHÉR BENCE: Feliratos tégla- és edénytöredékek a balácai római kori villából. I. Vicus Augusti Pannoniában?

az S betű szára a 2. sorra is leér, továbbá a görög a használata. A betűt újjal, külön húzták be. Utóbbi szinte biztosan görög betűnek tartható (nem a téglákon szokásos hurok alakú dísznek), mivel három külön mozdulattal írták fel a betűt. A felirat különlegességét a görög betű alkalmazásán kívül annak tartalma szolgáltatja. A VIKVS szó K betűje nem különleges, mivel a vicus vagy vicanus szavakat több kőfeliraton is K-val írták (e. g. RIB 899, vikanus esetében: AÉp 1962. 249=1958. 105., 1909. 135., 1951. 259., 1988. 880., 1978. 584.; CIL XIII 5026, 5063-64, 5254). A balácai villa főépületének pincéjéből került elő a következő számunkra érdekesnek tűnő, korábban már közzétett töredék.

10 Tegula. Ltsz: 84.22.780, v.: 3,5 cm. Felirata: ]AVG[ Sajnos a szintén kurzív felirat nem értelmezhető pontosan. Az AVG betűk kiegészítésénél természetesen az Aug(ustus) a legvalószínűbb, de a gyártás napját jelölő hónapnév valószínűsége jóval nagyobb (Balácán a készítés időpontját jelölő tégla graffiti nagy számban fordulnak elő), mint, hogy ez is a vicus Augustira vonatkozó felirat lenne. Visszatérve az első felirathoz: Az első tegula 2. sora AVGVS betűinek kiegészítése más is lehet, mint azt fenn megadtuk. Párhuzamok alapján elképzelhető, hogy a felirat olvasata vicus Augus(tus) (cf. CIL XII 1721-1725, 2386-2426), vagy vicus Augus(tanus) (cf. CIL VIII 1439, XIII 11944, XIV 301, 347, 431, 2040, 2044, 2045, 2047, 2050).

11 Mindezek mellett mégis a legvalószínűbbnek látszó vicus Augusti alakot használtuk a következő indokok alapján: 1. Más esetekben az Augustus névből képzett cognomenek (=császári Beiname), vagy az augustus szó adiectivumként való használata a városi pseudotribusok használatához hasonlítható (de azzal bizonyosan nem azonos), vagy egyszerűen csak megtisztelő, több közülük Augustus személyével hozható kapcsolatba (pl. pagus Augustus). Az esetek túlnyomó többségében csak városi jogú közösségek esetében fordult elő.

12 Számos esetben azonban nem ilyen kitüntető jelzőt kapott a település, hanem a császári név a helynév részévé vált. Ilyen városok pl. (municipiumok és coloniák egyaránt): Augusta Bagiennorum, A. Emerita, A. Praetoria, A. Rauriaca, A. Taurinorum, A. Treverorum, A. Vindelicum.

13 A császári melléknévadás szokása azonban peregrinus jogú településeken is megfigyelhető, elsősorban a görög Keleten. A latin provinciákban csak az augustus jelző esetében figyelhető ez meg, amely számos esetben a helynév részévé vált (e. g. Bracara Aug., Caesar Aug.).'

4 A valódi jelzős esetekben a jelző többször az alapító, vagy jótevő nevére utal, esetleg a császárral kapcsolatos valamely eseményre pl. halálára (cf. Selinus-Traianopolis). Ugyanez a helyzet figyelhető meg a görög keleten főleg a -polis utótagos helynevek esetében (Augustopolis- syriai Hierocl. 721, 2), sőt Augusta helynév ismert Ciliciából (CIL III 4572, 7128), valamint Ciprusról (Augustus földrengés utáni segítsége után Paphus SC alapján felvehetette az Augusta nevet - Cass. Dio 54, 23, 7). Ebben az esetben azonban a legtöbbször az augustus melléknév görög megfelelőjét - sebastos - alkalmazták (Sebastopolisok: thraciai Hierocl. 635, 7, cappadociai Plin. n. h. 6, 8, asiai Hierocl 689,3). Néha a Sebaste (IGR IV, 682, Hierocl. 704,4), vagy Sebasteia (Plin. n. h. 6, 8) névalak önmagában is megjelenik. Hasonló a galliai (kelta nyelvterületen) előforduló Augusto- kez-