K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

KAUS, KARL: Grabformen und Einbauten in Grabhügeln des Burgenlandes - Sírformák és sírépítmények Burgenland halomsírjaiban

richtet wurden. Die Einbauten in den Grabhügeln waren nicht für die Nachfahren oder Betrachter bestimmt, sondern dienten als Teil des Grabbrauches und der Jenseitsvorstellungen ausschließlich den Verstorbenen. ANMERKUNGEN 1. KAUS, K.: Urgeschichtliche Grabhügel im Burgenland und in Westungarn. 17. Österr. Historikertag Eisenstadt 1987. Tagungsber. Wien 1989. 31-36. 2. KAUS, K: Die norisch-pannonischen Grabhügel des Burgenlandes. Noricum-pannoniai halomsírok, MTA VEAB Veszprém 1990. 75-80. 3. Ausnahme: Körperbestattung als Nachbestattung in einem Grabhügel bei Jois. 4. URBAN, O.-H.: Das Gräberfeld von Kapfenstein und die römischen Hügelgräber in Österreich. Münchner Beiträge 35. 1984. 148-152. Abb. 42. 5. KAUS, K.: Kenotaph oder Gipfelgrab? Zur Problematik der „fundleeren" norisch-pannonischen Hügelgräber. Forschungsbericht zur Ur- und Frühgeschichte 10. Wien 1978. 91-94. 6. URBAN, O.-H. Das norisch-pannonische Hügelgräberfeld von Grafenschachen. WAB 69. Eisenstadt 1984. 126. 7. FÖ 22. 1983. 276. 8. KAUS, Anm. 5. 9. BARB, A.: Hügelgräbernekropolen und frühgeschichtliche Siedlung im Räume der Gemeinden Schandorf und Pinkafeld (Burgenland). MAG 67. 1937. 79. u. Abb 2. 10. ULBRICH, K.: Römische Hügelgräber in Wolfau. ÖJH 29 - Beiblatt 1935. Sp. 235-240. 11. URBAN, Anm. 6, 126-127. 12. URBAN, a.a.O., 118. 13. URBAN, a.a.O., 133. 14. CASPART, J.: Römerzeitliche Grabhügel bei Riedlingsdorf. BHB

1.2. 1933. 132-176. 15. unpubliziert. 16. FÖ 26. 1987. 232. 17. BARB, Anm. 9 18. FÖ 7. 1956-1960. 84-86.. 19. BARB, A. A.: Ältere Beiträge zur Erforschung der Hügelgräber im Südburgenland. BHB1.22. 1960. 172-176. 20. FÖ 1. 1920-1933.97. 21. BARB, Anm. 19. 22. MEYER, W.: Bestandsaufnahme von Grabhügelgruppen im Raum Oberwart, Burgenland. WAB 60. Eisenstadt 1977. 16. 23. MÜHLHOFER, F.: Das vor- und frühgeschichtliche Hügelgräberfeld bei Weiden am See. MAG 57. 1927. 186-199. 24. BAILLOU, M.v.: Die römerzeitlichen Tumuli bei Wiener-Neustadt. MAG 34. 1904. 30-34. 25. URBAN, Anm. 4. SÍRFORMÁK ÉS SÍRÉPÍTMÉNYEK BURGENLAND HALOMSÍRJAIBAN Burgenlandban kereken 1800 halom ismert. Ennek kb. a fele őskori, kb. 900 halom a kora császárkorból (Kr. u. I—

III. sz.) származik.

1

"

2 A halomsírok számát nem lehet pontos adatként kezelni, ugyanis építkezések, ásatások után néhány eltűnik, másrészt az újabb felmérések révén növekedhet a számuk. A légifelvételek is segíthetnek az ellaposodott halomsírok megfigyelésében. A halomsírokban közös a halotthamvasztás

3 és a hamvak fölötti halmok emelésének szokása. A sírformák és a belső építmények Burgenlandban - ugyanúgy, mint a noricum-pannoniai halomsíroknál is - rendkívül változatosak.

4 Kis halomcsoporton belül is halomról halomra változnak a belső építmények. A római kori halomsírok elhelyezése és felépítése A halomsírokat nagyobb utak, települések közelében emelték. A hely kiválasztását azután erdőirtás, földmozgatás, sok esetben agyagból, apró kövekből, habarcsból álló talajegyengetés követte. A halom agyaga kavicsos föld volt. A feltöltés anyagát a közelből nyerték, néha még a kerek anyagnyerőhelyek is látszanak. Egy-egy halomhoz