K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1997/5. (Veszprém, 1997)

PALÁGYI, SYLVIA: Einige Bemerkungen zu den Darstellungen von Wagen mit vier Rädern und geschlossenem Wagenkasten - Néhány megjegyzés a zárt kocsiszekrényű, négykerekű kocsik ábrázolásához

Az ábrázolás képi tartalmát tekintve a csákvári jelenet leginkább a töki aediculafal (4. ábra) négykerekű kocsijához áll közel. Mindkettőt kocsis hajtja, hátulján hosszú ruháját övvel összefogó szolgálólány áll. A kocsiszekrény itt is rövid, a felépítmény csak a kocsis ülésével és a szolgálólány alatti lépcsővel hosszabb. A keréktalpak mindkettőnél hangsúlyozottak, magasak.

1 A csákvári kőről viszont hiányzik a harmadik ló, a hátasló, amely minden, Pannoniából eddig ismert zárt kocsiszekrényű, négykerekű kocsit ábrázoló jelenetben megtalálható.

12 A csákvári síremlék felső oldalának jobb és bal szélén látható kapocs-horony további - sírkerthez, aediculához (?) tartozó - elemek csatlakozását feltételezi. A három lóból, kocsiból álló jelenetsor több képmezőre osztásával már Bruckneudorfban is találkozhatunk,

13 ezért lehetséges, hogy lovasával együtt a harmadik lovat egy újabb keretezett mezőben a kocsi mögött, esetleg a kocsi előtt faragták ki. Mindkét megoldásra látunk példát nem zárt kocsiszekrényű ábrázolások esetében is.

14 A zárt kocsiszekrényű, pannóniai négykerekű kocsik a provincia II. századi emlékanyagához tartoznak. A zsámbéki kocsiban ülő göndör hajú és szakállú férfi

15 (és nem nő! - 3. ábra)

16 képezi a zsámbéki kocsi detálásának alapját, tehát Hadrianus nyomán a II. század közepén meghonosodó szakáll-viseletre tekintettel

17 a zsámbéki kocsi - és a többi hasonló típusú kocsi is - a II. század közepe körüli-utáni évekre, évtizedekre keltezhető. A zárt kocsiszekrényű kocsikat ábrázoló pannóniai jelenetek megfogalmazása (a töki ábrázoláson kívül is) nagyvonalakban azonos. Az ismert 5 pannóniai példa azonban részmegformálásaiban különbözik egymástól (lépő, vagy a teher húzásában megfeszülő lovak; ívelt, felvágott, vagy lágyan előrehajló állatfejek; a kocsiszekrények, kerekek részletei; az utazók és a mellékszereplők száma, helyzete). Más mindegyiknél a felületkezelés, más a relief magassága. A csákvári képmező ábrázolása lapos, az aquincumihoz hasonlóan alig emelkedik ki a ferde vésőnyomokkal megdolgozott háttérből.

18 Visy Zsolt a töki, zsámbéki, aquincumi négykerekű, zárt kocsiszekrényű ábrázolásokat a II. század második felére keltezi, a csákvári kőemléket viszont a II. század elejére.

19 Kronológiai meghatározását befolyásolhatta a fénykép alapján feltételezett rakomány - ossarium.

20 Valószínű azonban, hogy a csákvári sírkert(?)-részlet sem készült a töki, zsámbéki, aquincumi, bruckneudorfi daraboknál korábban. A zsámbéki és a töki négykerekű, zárt kocsiszekrényű kocsit megjelenítő ábrázolások néhány részletének újraértelmezésére érdemes még kitérnünk. Már a celjei konferenciai előadásomban felhívtam"

1 a figyelmet a zsámbéki „utas" férfivoltára. A levonható következtetés kézenfekvő: négykerekű kocsin férfiak egyedül is utazhattak (a kocsis, szolgálólány mellékes ebből a szempontból), azaz Pannoniában a négykerekű kocsit nők és férfiak mindketten, külön-külön is használhatták. Az inotai négykerekű kocsi előkerülése, 1974 óta

22 egyébként a fentieket nyilvánvalónak kellene tekintenünk. A zárt, vagy nyitott kocsiszekrényű, négykerekű kocsik fajta szerinti megosztását nők és férfiak között is el kell vetnünk, mert a zsámbéki kövön a szakállas férfi egy zárt kocsiban ül, Inotán egy férfi csontmaradványait temették nyitott kocsival egy halom alá. A zárt kocsiszekrények eresz-szerű képződményének, ill. a kocsi íves lefedésű elejének perspektivikus bemutatásával (úgy, hogy a belső oldalt is láttassák a kocsis feje mögött) a Maria Saal-i szép példán kívül a zsámbéki és a töki (4. ábra) köveken is találkozunk.

23 DR. PALÁGYI SYLVIA „Laczkó Dezső" Múzeum Erzsébet sétány 1. H-8201 Veszprém