K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)

K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori halomsír kutatása

11. Csat, D alakú síkozott kerettel, elkeskenyedő, végén kissé megvastagodó tüskével, a csatkeret két végén enyhén visszahúzott, belül a sarkokon egy-egy szarvszerű kiugrással, bronz, felülete ónozva volt, égéstől egyenetlen, 1 db, M: 7x4,9 cm, Ltsz: 92,4. 3., Lh: 76. szelvény 2. melléklet 12. Csat, D alakú kerettel, belső sarkain szarvszerű nyúlvánnyal, elkeskenyedő tüskéjét egy borda osztja, felülete ónozva volt, deformálódott, bronz, 1 db, M: 3,7x3,5 cm, Ltsz: 92. 4. 7., Lh: 76. szelvény 6. melléklet 13. Szíjkapcsoló, szabálytalan kerek és szögletes keskeny nyílással, kettős hosszú nyaktag köti össze, deformálódott, ívelt, bronz, felülete ónozva volt, 1 db, M: 6,7x3,1 cm, Ltsz: 92. 4. 23., Lh: 76. szelvény 26. melléklet 14. Téglalap alakú veret, hátlapján 4 alátétlemezes szegeccsel, ónozva volt, bronz, 5 db, M: 5,3-6,5x2,45-2,8 cm, Ltsz: 92.4. 4., 5., 21., 22., 94.4. 1., Lh: 76. szelvény 3., 4., 24., 25., 66. szelvény 21. (?) melléklet 15. Téglalap alakú veret, eredetileg 2 alátétlemezes szegeccsel, bronz, felülete ónozva volt, égéstől egyenetlen. 1 db, M: 2,6x1,9 cm, Ltsz: 92. 4. 26., Lh: 76. szelvény középtájon A balácai lószerszám-garnitúrában vas és bronz díszítményeket egyaránt használtak. Vasból, ezüstszál tausírozással készültek a kantárdíszek és bronzból a hám részei.

61 Utóbbiak felületét, az inotai vonólovak szerszámkészletéhez hasonlóan, ónozták.

62 A kantárrekonstrukcióhoz a 8-18., 22-23-as leletek nem adtak támpontot. Egyedül a 1012. veret egymáshoz viszonyított helyzetét vehettük figyelembe a tarkószíj két szilvamag alakú szíjbújtató közé fogott szíjvégének megrajzolásához (L 3, 6). A viszonylag nagyszámú gömb alakú szíjbújtató (L 4), a szilvamag alakú (L 3), ill. a négyes nyílású kerek bújtatok (L 5) között helyezkedhetett el, helyük a pofa-, a homlokszíjon és a tarkószíjon lehetett. A szilvamag alakú szíjbújtatók nagyobb, eredetileg páros példánya a pofaszíjon kaphatott helyet, míg a kisebbek a 10-12-es mellékleteknek megfelelően kerültek fel a jobb és bal oldali tarkószíjra. A zablaszerkezet, a csuklós zabián kívül, egy zablafeszítő oldaltaggal és egy gyeplőszárat befogó taggal bővült (L 1-2). A zablafeszítő kerek füle és a gyeplőszár szíjbefogó lemezeinek karikája kapcsolódott a zablakarikába. A zablafeszítő oldaltag négyszögletes fülébe a pofaszíj felerősítésére egy újabb, kettős lemezű szíjbefogót csatlakoztattak. (47. ábra) A hámdíszítmények közül egyedül a háromágú veretek (triquetrum- L 10) maradtak egymás közelében, feltehetőleg eredeti helyükön, a szügyelő táján. A szív- (vagy csepp-) alakú, a négyszögletes veretek, a nagyobbik csat (L 8, 11) olyan mértékben szóródtak, hogy eredeti helyüket a szügyelőn és a farhámon egyaránt elképzelhetjük. Az 1. és 2. melléklet, a peltás veret és a csat (L 9, 8) méretüknél fogva alkalmas volt a hasló kapcsolására, ill. díszítésére. A 3. és 4. melléklet közé fogott kisebb négyszögletes veretegyüttes (L 14—15) feltehetőleg eredeti sorrendjét megőrizve került a háromágú veret mögé, egykor a szügyelőre. Az összesen hat négyszögletes veret hármas együttesében a másik oldalon középre egy nagyobb veretnek kellett kerülnie. A szív alakú veretek (L 8) és a 26. melléklet (L 13) elhelyezése erősen feltételes, felhelyezési rajzuk megoldásuk bizonytalanságára utal. (48. ábra) A 26. melléklet esetében a gyeplőkapcsoló funkciót is felvetettük. A bronzdíszítmények valamennyi típusa előfordul Pannoniában. A Római Birodalmon belül is széles körben elterjedtek. A háromágú veret összekötő tagocskáját ismerjük a tihanyi szíjelosztó-korongról,

63 a Niederbieber-i triquetrumról, de É-Afrikából is.

64 A háromágú véreteket általában keretezték. Keretezetlen változatban Brigetioban jelenik meg, ahonnan pelta-veretünk legjobb párhuzamát is idézhetjük.

65 A peltás verettél együtt előkerülő szíjkapcsoló (vagy szíj függesztő) a balácainál (L 13) szebb kidolgozású. A karikán látható két díszítőszarvacska emlékeztet a balácai csatok belső sarkainak megformálására. A szív alakú bronz díszítmények általában függesztve szoktak megjelenni. Szögecselt változatban az inotai lószerszámok között is találkozhatunk velük.

66 A balácai lószerszámok bronz veretei részleteiben, néha összességükben is, megegyeznek a birodalomban széles körben használt véretekkel, az azonos funkciók hasonló típusokat kívántak meg, a kedvelt részelemek felhasználása egy műhelyen belül is számtalan kombinációt eredményezhetett.