K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)
ERTEL, CHRISTINE: Altar- und Architekturfragmente vom Tumulusgrab bei Baláca - A balácai halomsír építészeti elgondolása
A BALÁCAI HALOMSÍR ÉPÍTÉSZETI ELGONDOLÁSA A halom feltárása kb. 1300 faragott kőtöredéket eredményezett. Ezek, a kő anyaga alapján, két csoportba sorolhatók. A 800 darab sárgás-fehér homokos mészkő töredék oltárokból és a kapuzatból származik. A szerkezeti elemek Balaton-felvidéki vörös homokkőből készültek. 1. Síroltárok Az oltártöredékek mintegy fele egyetlen profilsorra rendezhető. Ezek korona és lábazati profilként is megjelennek. A profdsor magassága és a párnatag formája szerint három típus különíthető el, amelyekből a profdok, oltárvastagságok, lelőhelyek és a felirat kezdőbetűinek alapján, az I— III. típus 7 példányát sikerült rekonstruálni. A fekvő téglalap alakú törzs 0,80x0,60 m-es volt. Az oltárok magassága pedig a korona- és lécprofdokkal együtt 1,301,40 m. Két másik oltárt vagy lábazatot három oldalon keretezték. A „valódi" oltárok mellett, „oltárutánzatokat" különíthetünk el. Ezek elölnézetben azonosak, mélységük azonban csak 15 cm. A megmaradt plinthosz-sarkok alapján 13 darabra következtethetünk. Az I. és II/III. típusú síroltárokat a tumulus szemközti oldalain állították fel, a többi oltárt és „oltárutánzatot" a tamburfal körül szabálytalanul rendezték el. A dromoszbejárat két oldalán állt II. és III. típusú oltárok a legrégibbek, a többi azután készült, követve - szerényebb anyagfelhasználással - az első oltárok formatradícióját. 2. A halomsír építészeti megoldása Az oltárok a háromlépcsős alapozás legfelső sorában álltak. Az oltárok miatt legalább 1,40 m magas tamburfalat, koronázópárkánnyal zárták le. A párkányra lekerekített szélű blokkokból attikát helyeztek. A homlokzat teljes magasságának, az antik szinthez képest, legalább 2,90 m-nek kellett lennie. A halom 12 m magas lehetett. Egy nagy, kerek kőlapon álló, fenyőtoboz alakú faragott kő koronázhatta a halmot. A dromosz bejáratát párkány hidalta át, amely átívelte az oldalsó fülkéket is. A dromosz kapuzatát oltárok szegélyezték. A bejárat előtti habarcsos padozaton állhatott a két oltár, vagy keretezett mezőket hordozó posztamens. Lehetséges, hogy ezekre állították a két, kerek sírmedaillont. A halomsír egy fallal kerített sírkerületben emelkedett. Két piramis és egy henger alakú faragvány koronázta a sírkert villa felé nyíló kapuzatát és sarkait. Félköríves zárótagozatok fedték be a falat. A noricum-pannoniai halomsírokkal szemben, a balácai tumulus egy importált itáliai típus. Építészeti megformálásában teljes és következtés, különbözik a párhuzamként, egyébként szóba jöhető, gazdag mellékletű, építészeti megoldásának csak bizonyos elemeit hordozó halomsíroktól. Az eredeti elgondolás, mint norma, a felépítési idő után is sokáig meghatározó maradt. DR. CHRISTINE ERTEL Österreichische Akademie d. Wissenschaften Forschungsstelle Archäologie Postgasse 7/4. A-1010Wien
