K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1996/4. (Veszprém, 1996)

K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai római kori halomsír kutatása

3. ábra. A II. József korabeli térképlap részlete a Türken higelként megnevezett római kori halomsírral. Abb. 3. Teil des Landkartenblattes aus der Zeit Joseph II. mit dem römerzeitlichen Hügelgrab unter dem Namen: „Türken higel" állott, és még tsak nem régen is járható volt; de mostanában bészakadozván többé nem lehet bemenni."

8 Az 1864-es híradásokban is szó van a Likas-dombról: a síremléket erős kőfallal rakták, s a tudósítást megelőző 30-40 évvel korábban az még járható volt. Az 1903-as nemesvámosi körjegyzői jelentés szerint a török uralom idejéből való földhalomban nem találtak semmit, s feltehetőleg ezért hívják ezt a dombot „lyukas "-nak.

1 A Sisak-hegy - Likas-domb névváltása tehát - úgy látszik - 1748 és 1781 között következett be.

11 Ez lehet az az időszak, amikor a mesterséges halom fokozottabban az érdeklődés középpontjába került. Szükség volt a kőre a falu, a r. k. és a ref. templom építéséhez.

12 A névváltás magyarázatául szolgáló D. M. CL. CORVVS MEDICVS. OCVLARIS LEGG. PAN N ICA FLAVIVS MACER. ET. CONIVX. BONA. EX V O T O. 4. ábra. A WESZPRÉMI 1778-ban közölt, koholtnak tartott felirat (CIL III 209*). Abb. 4. Die im Jahre 1778 publizierte, für fiktiv gehaltene Veszprémer Inschrift (CIL III 209*)