K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje

104. Hasábos korsó peremtöredéke. Világoszöld, enyhén behúzott vízszintes, deformálódott perem, összeolvadt cil­indrikus nyakkal, fülindítással. 1 db, peremá.: 4,5-4,8 cm, Ltsz.: 84.22.81. (52. ábra 22.) 105. Cilindrikus korsó peremtöredéke. Zöld, vízszintesen kihajló peremmel, cilindrikus nyakkal, 2 darabban. Mj.: 9,5 cm, M 2 .: 9,3 cm, Ltsz.: 84.22.79. (55. ábra 4.) 106. Üvcgolvadék. Szürke, amorf. 1 db. M.: 3,6 cm, Ltsz.: 84.22.1620. A pince betöltésében ill. inkább omladékrétegében és terrazzopadlóján talált üveganyag egységes képet mutat. A vastagabb kék, kékeszöld, zöld, zöldessárga peremtöredékek 20-30 hasábos, cilindrikus korsóhoz, üvegurnához tartoztak. Az oldal- és alj töredékeket is figyelem­be véve közöttük a hasábos üvegek fordultak elő a legnagyobb számban (52. ábra), majd a cilindrikus korsók (55. ábra), végül néhány példánnyal az üvegurnák (55. ábra) következ­nek. A katalógusban felsorolt egyéb üvegtöredékek vékonyfalú fehér, vagy kék poharak­nak, csészéknek, tálaknak, esetleg illatszeres üvegeknek lehettek a részei (52. ábra). A nem edényekhez tartozó üvegárut ablaküveg töredék (55. ábra 8.), egy deformálódott zse­ton, vagy átfúrt, lapos üveggyöngy (55. ábra 10.) és a felső betöltésben talált (55. ábra 9.) karperec képviselte. A hasábos és a cilindrikus korsók viszonylag hosszú életűek, fellépnek már az I. század­ban, a II. században a leggyakoribbak, előfordulnak a III., sőt később a IV. században is. 128 A cilindrikus korsók II. századnál, későbbi jelenlétét Morin-Jean ritkának tartja. 129 A két korsó­fajta hosszú élete ellenére a korsók arányainak, nyakkiképzésének, a hasábos üvegek aljának bélyegei alapján az Isings 50/b formához tartozó „Prismenflasche"-k Barkóczi által javasolt I—II. századi ,,c" csoportjába szinte valamennyi darab besorolható. A „c" csoporton belüli edények legkésőbbi keltezése a II. század közepe ill. általában a II. század. 130 A fenékbélye­gek között a balácai pinceanyagban is a legáltalánosabb a kevesebb, vagy több koncentrikus körből álló bélyeg. Ezt kombinálták a sarkokon pontokkal (körökkel), vagy betűvel (pl: 53. ábra 6-9.) Az 53. ábra 2., ÜKat. 80-as aljtöredék eredetileg 4 mezőre volt osztva, egyes me­zőkbe eső egy-egy betűvel. A megmaradt töredéken egy „O" és talán egy ,,E" (vagy „T"?) betű részletét láthatjuk. A rozettát ábrázoló edényaljak Pannoniában 6-8 ágúak, körrel kerete­zettek, többnyire zöld, vagy kékeszöld színűek. 131 A balácai, 53. ábra 3-as világoskék, vé­konyfalú töredéken nemcsak a keretező kör, hanem a szirnok közepén ülő petty (kör) is hi­ányzik. Az 55. ábrán bemutatott lcilindrikus korsók nyak- és vállkiképzése hasonlít a felsőpa­tyi és az aquincumi 132 darabokhoz, de az emonai példány perem- és nyakkiképzéséhez is, 133 valamint az inotai 2. halomban talált egyik cilindrikus edényhez is. 13 Az inotai 2. halom 2 cilindrikus üvegkorsója mellett 2 hasábos korsó került elő, az 1. halom 2 hasábos üvegkorsója mellett pedig egy üvegurna. 135 Az I—II. század fordulójára, a II. század első évtizedeire kelte­zett halomsír 13 üvegleletei a „Prismenflasche"-k Barkóczi L. féle ,,c" csoportjába tartozó I­II. századi kört bővítik, másrészt támpontot adhatnak a cilindrikus korsók ,,a" csoportjának II. századon belüli elhelyezéséhez. Az 55. ábra 1-3. és 5-ös töredékeinek meghatározásához az üvegurnák is szóba jöttek. A csaknem vízszintes peremkiképzés leginkább a győri Kálvária utcai temető I—II. század for­dulójára keltezett példányára, 1 ill. az emonai temető 53. sírjának urnájára emlékeztet. 138 A tálakat, poharakat, csészéket egyszerű, a peremmel párhuzamosan, vagy ívesen, vagy az edény testén rézsútosan futó bordával, rátett szállal, plasztikus négyszögű, háromszögű alap­ba foglalt rovátkolással díszítették. A lekerekített, rézsútosan futó bordájú tál mintázata (52. ábra 1-2.) a mezőszilasi korarómai halomsíros temető egyik táljáról ismert, 139 ill. egy brige­tioi alacsony korsó oldaláról. 140 A korsó újabban megadott keltezése (I. század vége-II. szá­zad eleje) azonos a mezőszilasi táléval. 141 A brigetioi korsó már a II. század első felében földbe került. A hasonló díszítésű aryballost a II. század első felére helyezték. 142 A brigetioi korsóval formailag is rokonítható üvegszál rá-

Next

/
Thumbnails
Contents