K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A baláci római villagazdaság főépületének 10. helyisége

BIRÓNÉ SEY KATALIN-GABLER DÉNES-H. KELEMEN MÁRTAK. PALÁGYI SYLVIA-MARÓTI ÉVA-REGENYE JUDIT-RITOÓK ÁGNESSZABÓ KLÁRA-VÖRÖS ISTVÁN A BALÁCAI RÓMAI VILLAGAZDASÁG FŐÉPÜLETÉNEK 10. HELYISÉGE A balácai villagazdaság főépületének (I.) 10. helyisége az épület K-i traktusában, a 4-es és a 12-es folyosók által közrefogott sarokban helyezkedik el. E-on és K-en a már jelzett folyosók, Ny-on all. helyiség, D-en a 9. helyiség határolja. (1-3. ábra). A 4,9 (4,8) x 5,9 m-es belső alapterületű helyiség K-i felében egy 0,95-1 m széles csatornát építettek, amelyet az 1906—1926-ig tartó, Rhé Gyula vezette feltárások alkalmával is ismertek már. A helyiség alaprajzának megrajzolására az első ásatási szakaszban, elsősorban a falak mellett (10. ábra) árkokat húztak. Az árokba eső mozaikrészletekből kiindulva azután a helyiség egy részének feltárására is sor került, majd az itt részleteiben megtalált mozaik 1910-es felszedése és Veszprémbe szállítása után a helyiséget visszatemették.

1 A 10. helyiség középvonalában ill. attól D-re azonban mégsem dolgoztak, mert a csekély földdel borított, előzőleg megtalált mozaikhoz tartozó mozaikrészlet csak az újabb feltárások során, 1979-ben látott napvilágot. (4-5., 10-11. ábra). Az 1976-os év a balácai ásatások történetének fontos dátuma. 50 évnyi szünet után ekkor kezdődtek meg újra a feltárások. Ez az első év az állapot feltárás éve volt. Milyen megtartásúak a falak, a terrazzopadlók a főépület területén, alkalmasak-e arra, hogy teljes feltárásukat egy jól átgondolt rekonstrukció is követhesse. Az 1976-os ásatás 4 kutatóárka közül a 2. számú érintette a 10. helyiséget is. Az ároknak csaknem a középvonalában húzódott a helyiség Ny-i fala (9. ábra). A balácai főépületnek ebben a részében 1979-ben, 1980-ban és 1981-ben folytak kutatások.

2 1979-ben a 10. helyiség fölé eső szelvényháló 63-64-es, 75-76-os szelvényeinek megnyitására és feltárására került sor (a 10. helyiséget illetően a mozaik alapozásig ill. az ekkor előkerült mozaikrészletig). Ekkor történt meg a fűtőcsatorna 10. helyiségbe eső szakaszának kitisztítása és az akkori Központi Múzeumi Igazgatóság szakemberei ekkor emelték ki az újabb mozaikrészietet, hogy az, korszerű eljárások alkalmazása után 1984-ben, a balácai kiállítóhely megnyitására visszakerülhessen, az 1910-ben elszállított darabok összeépítésével, eredeti helyére" (20. ábra). A 63-64., 75-76. szelvények anyaga a mozaikig ill. a már leválasztott helyeken a mozaik alapozásáig, a fal melletti egykori kutatóárokban és fűtőcsatornában részben a korábbi kutatások, részben csekély mélységük miatt bolygatottnak tekinthető (FB) (4-5. ábra). A fűtőcsatorna és a Rhé féle kutatóárkok visszatemetett földjében mozaikszemek is voltak. Az 1980— 8l-es perióduskutatásnak elsődleges célja a mozaik keltezése körüli bizonytalanságok eloszlatása és egy biztosabb keltezés lehetőségének megteremtése volt. A leletkatalógusunkban felvett tárgyakat rétegenként csoportosítottuk, kivételt képeznek a terra sigillaták, ahol a műhelyek szerinti felsorolás hagyományos rendjétől nem kívántunk eltérni. A képaláírásokban és a mutatókban azonban betűkkel jeleztük a vonatkozó rétegeket. A 10. helyiségben különválasztottuk a mozaik alapozás felbontásából (MF), a mozaik alapozás alatt (MA), a mozaik alapozás alatti faszenes rétegből (MAf), a mozaik alapozás alatti árokból (MAá), a fűtőcsatorna alatt (Mfa) és a helyiségen kívül (Hk) előkerült leleteket, amelyek azonban a 10. helyiség építéstörténetéhez adalékkal szolgálhatnak. A mozaikrészlet 1979-es felszedése után felbontottuk a mozaik alapozását (MF), majd a helyiség egész területén (a fűtőcsatornát kivéve) elbontottuk a faszenes, barna bolygatatlan,