K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1992/2. (Veszprém, 1992)

BÍRÓNÉ SEY KATALIN - GABLER DÉNES - GÁSPÁR DOROTTYA - H. KELEMEN MÁRTA - K. PALAGYI SYLVIA - MARÓTI ÉVA - REGÉNYE JUDIT - RITOÓK ÁGNES - SZABÓ KLÁRA - VÖRÖS ISTVÁN: A balácai villagazdaság főépületének pincéje

A 3. nyílás megmaradt keretezésének felulnèzete 4. ábra. A 6. helyiség betöltésének metszetei a 3. nyílás megmaradt vörös homokkő keretezésének rajzával. Abb. 4. Querschnitte der Auffüllung des Raumes 6. mit der Zeichnung des aufrechtgeblieben roten Sandsteinrahmens der Öffnung 3. épület téglalap alakú magját képező DK-i sarokkal, (2. ábra) egybekötötték. A Ny-i falat (= 32/1. folyosó K-i fala) a D-i falhoz építették, míg az É-i falnak csak válaszfal szerepe volt a 6os és a 7-es helyiségek között. A felmenő falszakaszok általában 52-54 cm vastagok voltak. A K-i fal felső falváltás alatti falszakaszának vastagsága 66 és 72 cm között váltakozott. A pince D-i falát három vörös homokkőből faragott nyílás-ablak tagolta. (4. ábra) Az 1984-es épületrekonstrukcióban, a DK-i sarok közelében megtalált harmadik ablakrészlet (45., 7., 10. ábra) alapján készültek el a pinceablakok pótlásai. {15. ábra) A KőKat. 2., a betöltésből származó, eredeti helyéről feltehetőleg egy későbbi időpontban kiemelt, töredéke is az egyik nyíláshoz tartozhatott. A D-i falat áttörő nyílások (ablakok) alsó széle nagyjából egy magasságban volt a 32/I-es folyosót borító (minden valószínűség szerint egy későbbi átépítés eredményeként keletkezett) terrazzoval. Tehát ahhoz, hogy a nyílások a pince szellőzését és megvilágítását biztosítsák, a