K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)
BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT: Technológiai megfigyeléseka Nemesvámos, Baláca pusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán
A finom kerámia edény formái között a legszembetűnőbb a bikónikus edény (23. ábra 1-3., 25. ábra 3., 5., 7., 9., 10., 12.). Felül homorúan, alul domborúan ívelt, éles hasvonalú, szürke színű, néha fényezett felületű, esetleg foltosra égetett töredékek a hason gyakran bütyökkel, a peremen esetleg vörös festéssel. Felső részük formája az erősen homorútól a szinte függőlegesig variálódik. A Sopot II.—Bicske kultúra vezérformája 1 6a , ha figyelembe vesszük a kissé kihajló peremtöredékeket is, ez a leggyakoribb forma. Találunk az anyagban azonban kevésbé éles hasvonalú, inkább S profilú töredékeket is. Az egyik tömzsibb, vastagabb falú, pereme feketére égetett (23. ábra 8.), egy másik vékony falú, kissé nyomott gömbhasú, vörös festésű töredék (25. ábra 13.). Az előbbi párhuzamát megtaláljuk Klokocevik—Klinovácon 1 7 , Vinkovcin 18 , az utóbbi közelebb áll a fiatalabb Sopot-fázis S profilú formájához 1 9 . A bikónikus edények másik változata a szabályosan csonkakúpos felső részű, éles hasvonalú, domború alsó részű forma (23. ábra 10., 11., 14.). Az első változatnál általában vastagabb falúak, jobb kidolgozásúak. Perem alatti átfúrás, kis bütyök a hason, illetve foltosra égetés díszíti a töredékeket. Festésnyomot egyiken sem találunk, szemben az első változattal. Megtalálható ez a típus is a Sopot II.—Bicske kultúrában (Izmény 20 , Klokocevik 21 , Becsehely 22 ). Kihajló peremű, profilait táltöredékek alkotják az első táltípust (24. ábra 1., 4.) A bikónikus edényeknek egy széles szájú változata ez, a lengyeli kultúra tálformája felé mutat. Előfordul Bicskén 23 , Becsehelyen 24 , és egy hasonló Klokoceviken 25 , valamint Zalaváron 26 . Egy egyenes falú, kissé vastag pereintöredék minden bizonnyal csonkakúpos tál része (24. ábra 2.). Ugyancsak meredek falú, csonkakúpos tál az egyetlen kiegészíthető edényünk (28. ábra 6.) barna színű, foltos, kidolgozása miatt inkább a durva kerámia közé sorolható. Két nagyméretű, csonkakúpos, enyhén ívelt tálforma valószínűleg talpas tál része. Az egyik szélesebb, a másik meredekebb profilú, fényezett felületűek, foltosra égetettek (28. ábra 2., J.),a hozzájuk tartozó talpak nem kerültek elő. A Sopot kultúrában találunk tálakat mindkét profillal, az elsőnek megfelelőt Ótokon 27 , a klokoeeviki 28 és a becsehelyi 29 példány a meredekebb falúhoz áll közelebb. Szintén talpas edény töredéke egy kis szürke tálka darabja (27. ábra 8.), teljes formáját a töredékből nem látjuk. Két talptöredék volt az anyagban, az egyik szürke, fényezett felületű, duzzadt aljú(26. ábra 3.), Becsehelyről ismerjük megfelelőjét 30 , a másik szintén fényezett felületű, tömör, kihajló aljú talp (27. ábra 13.). A kiszélesedő aljú talpforma mind Sopot I. b-ben, mind II-ben megvan 31 . Erősen kihajló peremű, nagyobb edények töredékei tartoznak még a finom kerámiához (24. ábra 6., 7.), valamint széles szájú, hengeres nyakú, vállas, palack jellegű edények töredékei (24. ábra 5., 10.). Egy igen vékony falú, barnásszürke színű töredék formája figyelemre méltó. Erősen nyomott gömbhasú, rövid felső része rátett nyakban folytatódó, hasán letört bütyök, vagy fül helye. A Sopot kultúra anyagában nem találtunk hozzá analógiát. Hasonlóképpen egy domború vállú töredékhez. (24. ábra 3., 14.) Különleges forma egy kis szűrőedény töredéke, szürke, kihajló peremű, közvetlenül a perem alatt kezdődő lyukakkal. Kívül-belül vörösre festett. (25. ábra 8.) A Sopot kultúra I.b—II. átmeneti fázisából ismerünk egy hasonló kis peremtöredéket Babskáról 32 . Szűrőedény mind a Sopot I. b., mind II. fázisban előfordul, azonban egészen más formában. 33 Ugyanez mondható el a megelőző zselizi szűrőedényekről is 34 . A durva kerámia közt elsősorban fazekakat találunk. Igen sok töredék tartozik egy téglavörös színű, fehér kavicsszemcsékkel soványított anyagú, kihajló peremű, csonkakúpos vállú, nyomott gömbhasú nagy fazékhoz (28. ábra 1.), illetve egy ujjbenyomással tagolt peremű hasonló edényhez (26. ábra 5). A forma némileg emlékeztet egy füles becsehelyi példányra 35 . Egy harmadik fazék finomabb kidolgozású, jobban kihajló peremű (28. ábra 4.). Szintén fazekak lehettek a kihajló peremű, barna, fehér kaviccsal soványított töredékek is (27. ábra 1., 2.). Más fazéktípust képvisel a barna, fehér kavicsszemcsés, bikónikus töredék, hasán kis bütyökkel, a finom kerámia szabályos bikónikus edényének durva megfelelője (27. ábra 10.). A tálak közül egy kissé behúzott peremű változat fordul elő (27. ábra 3.) a már
