K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)
BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT: Technológiai megfigyeléseka Nemesvámos, Baláca pusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán
volt a különböző tömbök esetében, amint azt az egyes tömbökhöz tartozó darabok vizsgálata mutatja. A legjellegzetesebb darabok a kortex-szel fedett, vagy részben fedett elsődleges és másodlagos kéregeltávolító szilánkok (primary & secondary decortication flakes). Igen sok a magkőperemes vagy magkőfrissítés különböző fázisaiból származó szilánk, esetenként tabletta- vagy féltabletta formájú szilánkok, amelyek a kúpos, vagy hengeres pengemagkövek frissítésekor keletkeznek és a jellegzetes kagylós pattintékok, amelyek általában félresikerült penge-, vagy szilánkleválasztási kísérlet eredményei: nyomukban a következő leválasztott szilánkon jól megfigyelhető ránc, ,, hinge" keletkezik. Az 1981-ben feltárt részen egyszerűbb magkő technikára utaló darabok voltak, az újonnan feltárt részen ebből a szempontból is fejlettebb anyagot találunk. Sok a megnyúlt, pengeszerű forma, elsősorban a szilánkok, de a pattintékok között is. Félkész formák (BS-B6) A leletanyag legjellegzetesebb darabjai a retusálatlan félkész formák — pengék, kések, amelyekhez a pengeszerű szilánkokat és pattintékokat is sorolhatjuk. Ezeket a retusálatlan félkész formákat (blanks) gyakran megtalálhatjuk a neolit kőeszköz-együttesekben használati eszközökként, elsősorban mint vágóéleket. Gyakran szolgálnak a „típusos eszközök" alapformáiként, de önállóan, összetett eszközökben (pl. sarlók) élbetétként is megjelennek, akár változatían formában, akár geometrikus formákra darabolva. Az itteni pengék és kések azonban használatlan, selejtesnek vagy nem szükségesnek minősített darabok: akad közöttük nyilvánvalóan rontott példány is, de többségében olyan darabok, amit kőben szegényebb vidéken biztosan nem dobtak volna el. A penge- és késanyaghoz gondolatban hozzászámíthatjuk az itt meg nem talált, de itt készített anyagot is — a magkövek és a hulladékanyag egyértelműen penge, és pengemagkő-gyártásra enged következtetni, elsősorban mikropengék előállítása céljából. A mikropengék erőteljes felhasználását a lengyeli kultúra számos telepén tapasztalhatjuk, így a közeli Szentgál—Fűzikút, a távolabbi Aszód vagy Kolary lelőhelyeken is 9 . A kortexes gumó formájú nyersanyag következménye a természetes hátú kés jellegű pengék nagy száma. Pengeszerű szilánk és pattinték (B7—B8) A fenti retusálatlan kategóriák sem átmeneti típusok nélküli zárt egységek; ezért szükséges a pengeszerű szilánk (B7) és a pengeszerű pattinték (B8) alapformák elkülönítése. Ezek részben a „penge" morfológiai kritériumainak többé-kevésbé eleget tevő darabok (hosszúság > 2 * szélesség, párhuzamos élek), amelyeknek rontott, vagy hulladék jellege szembetűnő, sokkal gyakoribb azonban az előbb említett kritériumokhoz közelálló, minden valószínűség szerint azzal funkcionálisan egyenértékű darab. A töredékek esetében az amorf, megállapíthatatlan eredetű darabokat B9 típus néven különítem el, a felismerhető töredékek meghatározása mellett a '/9'jelzi a töredékességet. Ez gyakran az egykorú, szándékos levágást jelenti. Technológiai jellemzők A morfológiai jellegen kívül a rendkívül egységes, zárt leletanyagnak köszönhetően a technológiai és metrikus jellegzetességek olyan vizsgálatára volt lehetőség, ami remélhetőleg segítséget nyújt a telepek, műhelyek kevert és problematikus anyagainak vizsgálatához. Az ilyen jellegű vizsgálatokat a refitting-problémánál is hangsúlyozott egyedi nyilvántartás és a számítógépes adatfeldolgozás tette lehetővé.
