K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT: Technológiai megfigyeléseka Nemesvámos, Baláca pusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán

1. ábra. A főépület DK-i sarkának részlete a 4-es folyosó D-i felével, a szelvényháló részletével és a 4. folyosó D-i végében nyitott szelvényekkel. Fig.l. Details of the SE corner of the main building with the Southern parts of the passage, the details of the network of sections and the sections opened at the southern end of the passage Nr. 4. lejtezték — a gödörbe kerültek. A másik rész az eszközkészítés során keletkezett hulladékanyag, amivel a következőkben részletesen foglalkozunk. A gödörkomplexum ásatásának korábbi fázisából 234 db kőeszköz került elő, ezeknek feldolgozását a jelenleg bemutatott teljes anyagtól függetlenül, azt megelőzően végeztem. A frissen feltárt anyag az akkori képet némileg módosította. Az 1981-ben feltárt anyagban a műhely-jelleg erőteljesebb volt. A pattintott eszközök mellett jelenlevő, kétségtelenül a használati tárgyakhoz tartozó őrlőkő-töredékek és a kőgolyó is az újabban feltárt gödörrészből valók, és innen származik az eszközök jelentős része is. (Az 198l-es anyagban 234 db-ra 4 db pattintott kőeszköz, 3 magkő és 8 magkőmaradék, az újonnan feltárt részre (376 db) 19 db típusos eszköz, 7 magkő és 18 magkőmaradék jut). A gödörkomplexum összetartozása azonban a kőeszköz anyag alapján is kétségtelen: ezt a nyersanyag és a tipológiai—technológiai azonosság mellett konkrétan összeilleszthető darabokkal is igazolhatjuk (5. ábra 1—8, eltérő gödörrészből 3. ábra 5). A gödörben talált kőanyag tehát — legalábbis jelentős részben — igen rövid időszak alatt halmozódhatott fel a gödörben. A két csoport elkülönítése — a használt és kiselejtezett, illetve a gyártási hulladékként keletkezett darabok — nem minden esetben egyértelmű. Úgy is mondhatjuk, hogy ebben a feldolgozásban a használati eszközként leírt darabok minimális számot jelentenek az együttesen belül. Ezt a fajta csoportosítást előnyösen egészítené ki az eszközök mikroszkópos kopásvizsgálata, és természetesen segítené a pontos értelmezést a lelőhelyről előkerült teljes anyag vizsgálata. Ezeket a feladatokat a feldolgozás következő fázisában reméljük elvégezni. A kopásnyomok szabad szemmel megfigyelhető elemeit (sarlófény, használati kopásból eredő pszeudo-retus stb.) figyelembe vettem. Sarlófény 3 esetben volt megfigyelhető, 2