K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT: Technológiai megfigyeléseka Nemesvámos, Baláca pusztai őskori lelőhely kőeszközanyagán

BIRÓ KATALIN-K. PALÁGYI SYLVIA—REGÉNYE JUDIT TECHNOLÓGIAI MEGFIGYELÉSEK A NEMES VÁMOS, BALACA PUSZTAI ŐSKORI LELŐHELY KÖESZKŐZANYAGAN I. BEVEZETÉS RÉTEGTANI MEGFIGYELÉSEK 1981. júniusában a római kori villagazdaság főépületének (I. épület) feltárása közben a 4-es számú folyosó déli vége közelében nyitott szelvényben őskori gödrök foltjai jelentkeztek. Az ásatási napló több alkalommal, hangsúlyozottan megemlíti, hogy a „B"-nek nevezett gödörből őskori edénytöredékek mellett nagyszámú kőpenge került elő. 1984-ben újabb szelvényt nyitottunk a 4-es helyiség (= folyosó) délkeleti negyedében az eltérő tájolású falsarok (C 2-es helyiség) által körülvett, Rhé Gyula által még nem kutatott, terrazzo padlóval borított területén. A római falak alapozása alatti mélységben, a sárga homokban összesen 7 gödröt bonthatott ki a balácai feltárások őskori jelenségeit és kerámiaanyagát feldolgozó Regénye Judit. A 7 gödör közül három nem tartalmazott leletanyagot, egy valószínűleg cölöplyuk volt, míg az 1. gödör, leletanyaga alapján, későbronzkorinak, a 2. és az 5. gödörrészletek neolitikusnak határozhatók meg. 1988-ban a 4. folyosó délkeleti végében az 1981-es „B" gödör és az 1984-es 5. gödör folytatásának tisztázására ill. a két gödör összetartozásának megállapítására Regénye Judit egy újabb szelvényt nyitott. Az általa feltárt területen az 1984-ben részben márkiásott szelvényben is dolgozott. (7. ábra) Az eltérő tájolású épületfal alapozása alatt előkerült gödörszélek közül az északi a „B" gödör déli szélének bizonyult, a délebbi pedig az 5. gödör északi szélének. (2. ábra) Az ásatási napló szerint a két gödör érinti, de nem metszi egymást. Az 1988-as szelvénnyel sikerült meghatározni az 1984-ben részben feltárt 7. gödör északi szélét is. A leletanyag nélküli gödörrel elvágták az 5. gödör nyugati szélét. A gödrök közül a „B" gödör fekszik a legmélyebben, az 5. és a 7. gödör között azonban csak 3 cm a különbség. A 4-es folyosó 1. szelvényét az eltérő tájolású, korábbinak tartott épület északnyugati sarka, északi falsarok melletti fala előtt nyitottuk. (1. ábra) Az 1979-es ásatási szezonban a kérdéses területet már érintette a 14. és 15. szelvény, azonban ekkor, az eltérő tájolású fal közelében csak a felszíni törmelék és a sárgás, habarcsé*, téglatörmelékes réteg (Rhé visszatöltés?) elbontására került sor, amely alatt már egy sárga agyagos, homokos szint jelentkezett. Az 198l-es munkák megerősítették a két szelvény rétegtani megfigyeléseit. A folyosó szinte mindenütt törmelékes, habarcsos falfestménytöredékkel volt betöltve, amelynek elbontására általában két részletben került sor. A felső, 45—50 cm-es, lazábbnak tűnő szakasz alatt egy újabb, átlagosan 40—55 cm magas törmelékes réteg következett. Rhé Gyula a folyosót eredetileg borító terrazzo padló alá töltött régebbi törmelék átkutatása céljából a 4. helyiséget teljesen kiürítette.

1 A kiürítés mértéke azonban nehezen határozható meg. A törmelékes rétegek falfestménytöredékeket is tartalmaztak, sőt a folyosó 5. szelvényében a falfestmények között egy Constantinus érem is volt.

2 Mindez azonban nem zárja ki a korábbi ásatás alkalmával végzett átforgatás és visszatöltés lehetőségét.

3 A folyosót borító törmelék alatt csaknem mindenütt egy keskeny, habarcsos, vagy lemezesen törő meszes, vékony, vízszintes, vagy a keleti folyosófal felé lejtő szint húzódik, amely