K. Palágyi Sylvia szerk.: Balácai Közlemények 1989/1. (Veszprém, 1989)

K. PALÁGYI SYLVIA: A balácai villagazdaság alaprajza az újabb megfigyelések tükrében

„Az, hogy a növények aszálykárosodást szenvednek-e, elsősorban három dologtól függ: - a hőellátottsági viszonyoktól (minél magasabb a hőmérséklet, annál intenzívebb a növények párologtatása, a talaj kiszáradása) - a csapadék-ellátástól, amely biztosítja a talajban a növények számára szükséges víz utánpótlását - valamint a talajban raktározott víz mennyiségétől, a talajnedvességtől" „Nézzük először a talajnedvesség értékeit a felső 50 cm-es talajrétegben. (I. táblázat) A táblázatból láthatjuk, hogy az 1976-os és az 1983-as években nagyon lecsökkent a talaj nedvességkészlete, az átlagosnál alacsonyabbak voltak az értékek. A nyári félév nagyrészében a szántóföldi teljes hasznos vízkapacitásnak csupán 20—35%-át tartalmazta a talaj felső rétege. (100% jelenti a telítettséget.) 1986-ban viszont többnyire az átlagoshoz közeli, vagy azt meghaladó mennyiségeket találunk az időszak nagy részében. /. táblázat A talajnedvesség értékei mm-ben a felső 50 cm-es talajrétegben (Pápán) (10 naponként mért adatok) Dátum Átlag 1976 1983 1986 V. 31. 52 4 9 3 7 5 8 VI. 10. 52 44 26 75 VI. 20. 52 38 34 74 VI. 30. 46 26 30 51 VII. 10. 46 22 24 43 VII. 20. 49 20 28 40 VII. 31. 46 33 25 46 VIII. 10. 43 24 30 42 VIII. 20. 42 36 24 5 8 VIII. 31. 48 39 3 3 75 IX. 10. 44 44 28 66 IX. 20. 45 61 30 46 IX. 30. 51 55 25 37 Hasonlítsuk most össze a tenyészidőszak alatt lehullott csapadékmennyiségeket. A 19. ábrán tüntettük fel a sokévi átlagot, valamint a szóbanforgó 3 év adatait. Rendelkezésünkre álltak a dekádonkénti (10 napos) csapadékösszegek; ezeket összesítve a nyári félévre és grafikonon ábrázolva láthatjuk, hogy mindhárom évben a szokásosnál kevesebb vízutánpótlás állt rendelkezésre a növények számára. Például 1986-ban június utolsó július első két dekádjában, valamint augusztus első dekádjában szinte alig hullott csapadék. Ez utóbbi 10 napban ráadásul még a forróság is hozzájárult a növények . . . maradandó károsodásához, hiszen ezek az időjárási viszonyok a növényeket éppen egy a termés szempontjából biológiailag jelentős fázisban érte. (Ezen a talaj átlagos nedvességtartalma sem segített.) 1976-ban pedig már a nyári félév, azaz a tenyészidőszak elejét is a szárazság jellemezte. Tehát mind a talaj alacsony nedvességkészlete, mind pedig a kevés lehullott csapadékmennyiség alapján száraznak, aszályosnak tekinthetjük az 1976-os, az 1983-as, illetve az 1986-os évet."

1 7 A lucernában követhető falakat Molnár Aladár ny. bányamérnök mérte fel és rajzolta át térképre. Az így kapott alaprajzot Györgydeák György grafikus kiegészítette az l-es, a Il-es és a X. épület 1976 óta feltárásokkal tisztázott falaival. A villagazdaság sejthető falai közül külön jelkulcsot alkalmazva kiemeltük azokat a falakat, amelyeket az 1986 nyarán végzett